Unger Anna robbantotta a hírt: már megvan az első ügy, szeptember végén indulhat a nyomozás!
Már kiválasztották az első ügyet
Miközben napok óta arról folyik a vita, alkalmas-e Unger Anna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére, a háttérben már az első konkrét nyomozás előkészítésén dolgoznak.
Unger az RTL-nek elárulta, hogy Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes már tudja, melyik ügy lesz az NVVH első nyomozati munkája, és azt remélik, szeptember végén el is tudják indítani.
„Keddtől már tényleges munkát fogunk végezni, és az első nyomozati munkát remélhetőleg szeptember végén el tudjuk indítani” – fogalmazott Unger Anna.
A „remélhetőleg” ebben az esetben fontos szó: szeptember vége egy tervezett kezdési időpont, nem előre garantált eljárási határidő. A hivatal elnöke ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a szervezet már nem csupán az előkészületeknél tart, hanem megkezdődhet a tényleges intézményi munka is.
Az első ügy nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Unger szerint ennek egyszerű szakmai oka van: nem akarják veszélyeztetni a vizsgálat sikerét. Ha hetekkel a nyomozás megkezdése előtt elárulnák, hogy melyik ügy, milyen dokumentumok és kik kerülhetnek a hivatal látókörébe, az érintetteknek lenne idejük felkészülni.
Jelenleg ezért felelősen nem lehet kijelenteni, hogy az MNB körüli ügyekkel, a lélegeztetőgép-beszerzésekkel, valamelyik autópálya-beruházással, alapítványi vagyonnal vagy más korábbi közpénzügyi történettel kezdenek. Biztosan csak annyit lehet tudni, hogy Tasnády Katalin már kiválasztotta az első ügyet.
Az első nyomozásnak komoly szimbolikus jelentősége lesz. Abból ugyanis hamar kiderülhet, milyen súlyú és mennyire politikailag érzékeny ügyekhez mer hozzányúlni az új hivatal. Ha komoly közpénzügyi vizsgálattal indulnak, az rögtön kijelölheti az NVVH ambícióit. Ha jelentéktelen történetet választanak, arra a kritikusok is gyorsan rámutatnak majd.
Unger Anna üzent a politikusoknak
Az NVVH elnöke arról is beszélt, mi történne, ha valamelyik politikai szereplő telefonon próbálná megmondani neki, melyik ügyet kell elővenni. A válasza félreérthetetlen volt:
„Az én telefonom nem tud megcsörrenni. Engem hiába hívogatnak!”
Ezzel Unger azt üzente, hogy a hivatal nyomozati prioritásait nem politikai telefonok és háttéralkuk alapján akarják meghatározni.
A riporter azt is megkérdezte tőle, mit tenne, ha maga Magyar Péter próbálná megmondani, melyik üggyel kezdjen az NVVH. Unger erre is egyértelmű választ adott:
„Megmondanám neki, hogy tegyen állampolgári bejelentést”
A kijelentés szerint egy miniszterelnöknek vagy bármely más vezető politikusnak ugyanazon a hivatalos úton kell jeleznie egy ügyet, mint bármelyik magyar állampolgárnak.
Ez lesz Unger egyik legfontosabb ígérete, amelyet később számon lehet kérni rajta. Függetlenséget ígérni az első munkanapok előtt könnyebb, mint akkor megőrizni, amikor egy nyomozás már valamelyik politikai oldal érdekeit sérti.
Unger most magasra tette a mércét saját maga számára. Ha azt mondja, hogy még Magyar Pétertől sem fogadna el politikai utasítást, ezt a kijelentését biztosan felidézik majd az első igazán kényes vizsgálatoknál.
Az NVVH elnöke azt is világossá tette, hogy egy nyomozás során nem akarnak megállni csak azért, mert a szálak magas pozícióban lévő emberekhez vezetnek.
„Mindenkit megvizsgálunk” – jelentette ki.
Ez nem azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár vizsgálat alá kerül, hanem azt az elvet fejezi ki, hogy egy ügyben senkit sem védhet meg önmagában a beosztása, politikai kapcsolata vagy társadalmi helyzete.
Az NVVH hitelességét ezért nem az első interjúk, hanem a tényleges döntések határozzák majd meg. Akkor derül ki, mennyit érnek ezek a mondatok, amikor valódi hatalmi és gazdasági érdekek kerülnek szembe a hivatal munkájával.
HirdetésKörülbelül 150 fős hivatalt építenének fel
Az első nyomozás előkészítésével párhuzamosan maga a szervezet is épül. Unger Anna körülbelül 150 fős NVVH-t képzel el, amelyben a munkatársak többsége a nyomozati ágon dolgozhat.
Ehhez nyomozókat, pénzügyi szakembereket, jogászokat és más szakértőket kell találni, felvenni és munkába állítani. A hivatal teljesítménye ugyanis nem kizárólag az elnökön múlik majd, hanem azon is, milyen tapasztalattal és szakmai felkészültséggel rendelkező csapat dolgozik mögötte.
Unger szerint már vannak konkrét elképzelései arról, kik kerülhetnek be az új szervezetbe. Olyan szakemberről is tud, akinek a csatlakozásában biztos.
„Van, akit ismerek, nagyon jó lesz és tudom róla, hogy jönni fog” – mondta.
Tasnády Katalin szerepe közben egyre fontosabbá válik. Az Unger megválasztását megelőző vitában szinte minden figyelem az elnöki székre irányult, a nyomozati elnökhelyettes személyéről jóval kevesebb szó esett. Most azonban kiderült, hogy Tasnády már az első nyomozati ügy kiválasztásán dolgozik.
Magyar Péter korábban is úgy beszélt róla, mint aki az NVVH nyomozati működésének egyik meghatározó szereplője lehet. Az első ügy ezért azt is megmutathatja, milyen irányban építik fel a hivatal nyomozati ágát, és milyen ügyeket tekintenek elsődlegesnek.
Unger saját „szuperképességének” azt nevezte, hogy képes „falat” húzni a szervezet munkatársai köré. Saját szerepét elsősorban nem klasszikus nyomozóként, hanem olyan vezetőként képzeli el, aki megszervezi és megvédi a szakmai apparátust.
Azt mondta, tud szervezni, átlátja a NER rendszerét, és képes megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között a nyomozók politikai nyomás nélkül dolgozhatnak. A konkrét szakmai munkát a megfelelő tapasztalattal rendelkező emberek végzik majd, az elnök feladata pedig az lehet, hogy biztosítsa számukra a szükséges védelmet és függetlenséget.
Szeptember végén jöhet az első nagy próba
Unger Anna megválasztása után gyorsan megszülettek a véglegesnek szánt ítéletek. Egyesek szerint az NVVH már indulásakor megbukott, mások politikai alkukat sejtettek a döntés mögött, miközben a hivatal még el sem kezdhette az érdemi nyomozati munkát.
Az elnök azt mondta, nem azért pályázott a tisztségre, hogy népszerűségi versenyt nyerjen, hanem azért, hogy a korrupciós ügyeket végigvigyék. Ez egyértelmű válasz volt azokra a kritikákra is, amelyek azóta érték, hogy a parlament őt választotta meg a hivatal élére, miközben a nyilvánosság egy részében Ligeti Miklós számított népszerűbb jelöltnek.
Most azonban hamarosan lesz mit ténylegesen mérni. Ha szeptember végén valóban elindul az első nyomozás, onnantól már nem kizárólag személyekről, diplomákról és politikai szimpátiákról szólhat a vita. A kérdés az lesz, mit csinál az NVVH, milyen ügyeket vállal fel, követi-e a pénz útját, és hajlandó-e elmenni addig, ameddig a bizonyítékok vezetnek.
Egy nyomozás természetesen nem politikai országjárás, amelynek hetekkel korábban nyilvánosságra hozzák a programját. Bizonyítékokat kell biztosítani, dokumentumokat kell összegyűjteni, pénzügyi kapcsolatokat kell feltérképezni, és bizonyos eljárási lépések csak akkor lehetnek eredményesek, ha az érintetteket nem értesítik előre.
Ezért az, hogy Tasnády Katalin már kiválasztotta az első ügyet, Unger Anna pedig nem árulja el annak nevét, nem feltétlenül a nyilvánosság előli titkolózást jelenti. Egy valódi nyomozás esetében ez alapvető szakmai óvatosság lehet.
Szeptember vége azonban mostantól olyan időpont, amelyet érdemes feljegyezni. Unger nem kőbe vésett határidőként beszélt róla, de a kijelentés ettől még fontos vállalássá vált. Ha addig megindul az első ügy, az új vezetés hivatalba lépése után néhány héttel elkezdődhet az NVVH tényleges nyomozati munkája. Ha csúszás lesz, annak okára is jogosan lehet majd rákérdezni.
Innentől pedig valóban egyszerűsödik a történet: figyelni kell, mit csinálnak.
Ha az NVVH komoly ügyekhez nyúl, követi a pénzt, és valóban nem áll meg senki pozíciója előtt, akkor az eredmények beszélnek majd. Ha ez nem történik meg, a kritikusok kapnak igazolást. Szeptember végén azonban már talán nem feltételezésekről, hanem az első valódi nyomozásról lehet beszélni.
