Elindult a lavina Orbán Viktor körül: hamarabb történt meg, mint bárki gondolta volna
A kormánypárti médiából érkezett a kemény bírálat
Az áprilisi választási vereség után már nemcsak Magyar Péter, a Tisza és a korábban ellenzékinek nevezett sajtó bírálja Orbán Viktort. Egyre több olyan publicista és fideszes politikus fogalmaz meg nyílt kritikát, aki korábban rendszeresen szerepelt a kormánypárti médiában. Szerintük a volt miniszterelnök rosszul kormányzott, vereségbe vezette saját politikai közösségét, a Fidesz pedig a korábbi formájában nem folytathatja tovább.
Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese a Spirit FM műsorában nem próbálta kommunikációs sikerként bemutatni a történteket. Egyenesen arról beszélt, hogy Orbán Viktor rosszul kormányzott az elmúlt négy évben, ennek következményeként elveszítette a választást, és saját politikai közösségét olyan vereségbe vezette, amelynek következményeivel most mindenkinek szembe kell néznie.
Megszólalásának azért van különös súlya, mert Kacsoh nem ellenzéki véleményformáló, hanem a Mandiner egyik vezető szerkesztője. Abból a médiavilágból érkezik, amely éveken keresztül szinte minden kormányzati kudarc mögött stratégiai mestertervet, tökéletes időzítést vagy előre felállított kommunikációs csapdát látott.
Kacsoh szerint a Fidesznek abban a formájában, ahogyan eddig működött, nincs valódi esélye a folytatásra. Ez már nem egyszerű választási értékelés, hanem annak kimondása, hogy a korábbi Orbán-modell nem működtethető tovább változtatások nélkül.
A 444.hu felidézte, hogy Kacsoh a Pride körül kialakult politikai botrány idején még egészen más hangon értékelte Orbán Viktor lépéseit. Amikor a volt kormányfő azt üzente a szervezőknek, hogy ne bajlódjanak a rendezvénnyel, majd a tiltási kísérletek ellenére a Pride-ot végül megtartották, Kacsoh szerint nem a Fidesz bukott bele a saját kampányába, hanem minden pontosan a miniszterelnök terve szerint alakult.
A korábbi magyarázat egyszerű volt: ha Orbán nyert, akkor politikai zseniként mutatták be, ha pedig látszólag veszített, azt állították, hogy valójában akkor is győzött, csak a nyilvánosság még nem értette meg a tervet. A tényleges választási vereség után azonban már nehéz tovább fenntartani ezt a magyarázatot. A „mesterterv” helyét átvette a rossz kormányzás, a taktikai zsenialitásét pedig a politikai felelősség kérdése.
A fordulat azért különösen veszélyes Orbán Viktor számára, mert a korábbi rendszer nemcsak politikai hatalomra, hanem egy egész magyarázóiparra épült. Ennek az volt a feladata, hogy minden kormányzati döntésről bebizonyítsa: szükséges, zseniális és előre megtervezett volt. Amikor ugyanezen médiavilág meghatározó szereplői már rossz kormányzásról beszélnek, akkor nem csupán egy vélemény változik meg, hanem az Orbán köré felépített politikai mítosz is repedezni kezd.
Gulyás Gergely kiszállt, Navracsics Tibor pedig hibákról beszélt
A Fideszen belüli repedések nem Kacsoh Dániel megszólalásával kezdődtek. Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetői tisztségről, hivatalosan az Alaptörvény 17. módosítása elleni tiltakozásként. Döntése ugyanakkor azt is megmutatta, hogy Orbán Viktor már nem képes minden fontos szereplőt ugyanabban a politikai sorban tartani.
A volt frakcióvezető közölte, hogy nem akar asszisztálni ahhoz, amit a demokratikus jogállam végének tart. Orbán Viktor a beszámoló szerint egyszerűen tudomásul vette távozását. Ez azért számít komoly figyelmeztetésnek, mert Gulyás hosszú időn keresztül a Fidesz egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb politikusa volt.
Navracsics Tibor szintén nyilvánosan figyelmeztette a Tiszát, hogy ugyanazokat a hibákat követheti el, amelyek a Fidesz bukásához vezettek. A kijelentés első pillantásra Magyar Péter és a Tisza kritikájának tűnhet, valójában azonban súlyos beismerést is tartalmaz: a Fidesz hibákat követett el, és ezeknek szerepük volt a választási vereségben.
Az ilyen mondatok korábban szinte elképzelhetetlenek lettek volna a kormánypárti nyilvánosságban. A vereséget legfeljebb technikai hibával, kommunikációs félreértéssel, brüsszeli támadással vagy ellenséges médiatúlerővel magyarázták volna. Most azonban már egyre többen beszélnek rossz döntésekről, elszalasztott megújulásról és Orbán Viktor személyes felelősségéről.
Gulyás távozása és Navracsics megszólalása arra utal, hogy a Fideszen belül már nem kizárólag a vereség külső okait keresik. Egyre többen vizsgálják azt is, hogyan járult hozzá a párt működése, vezetési stílusa és politikai kommunikációja a kudarchoz.
A választási vereséggel megszűnni látszik az a korábbi egység, amelyben minden meghatározó szereplő ugyanazokat az üzeneteket ismételte. A régi fegyelem helyét fokozatosan átveszi a felelősség keresése, a nyilvános önvizsgálat és a Fidesz jövőjéről szóló belső vita.
Ferencz Orsolya, Lázár János és a KDNP is új irányt keres
HirdetésFerencz Orsolya egy új, pártpolitikai kereteken túlmutató jobboldali közösség felépítéséről beszélt. Azt állította, hogy sem a Fidesz–KDNP, sem a Tisza nem képviseli hitelesen a mérsékelt, konzervatív és polgári Magyarország eszméjét. Bár új párt megalapítását nem jelentette be, többes számban fogalmazott, közös elhatározásról és egy új politikai közösségről beszélt.
Ez Orbán Viktor számára jóval veszélyesebb lehet, mint egy újabb tiszás támadás. A Tisza kívülről győzte le a Fideszt, Ferencz Orsolya kezdeményezése azonban a megmaradt jobboldali táborért jelentkezhet be. Azokat a választókat próbálhatja megszólítani, akik nem akarnak Magyar Péterhez csatlakozni, de Orbán Viktorban sem látják már a jobboldal jövőjét.
Lázár János reakciója szintén megmutatta, milyen gyorsan növekszik a feszültség. A volt miniszter arról írt, hogy már saját politikai közössége felől kapja a legerősebb támadásokat, és neki is vannak tervei a Fidesz jövőjével kapcsolatban. A régi rendszer vezetői tehát már nemcsak a választási vereséget elemzik, hanem megkezdték az Orbán utáni jobboldal lehetséges átrendeződését is.
A KDNP belső vitaanyagában ugyancsak olyan megállapítások szerepelnek, amelyek néhány hónappal korábban még szinte elképzelhetetlenek lettek volna. A dokumentum szerint a „folytatjuk” rossz válasz volt a társadalom változásigényére, a korrupciós ügyekről való hallgatás beismerésként hatott, a negatív kampány nem szerzett új szavazókat, a KDNP pedig gyakorlatilag láthatatlanná vált.
A vitaanyag a kegyelmi ügyet, az MNB-alapítványokat, a családi gazdagodásokat és a rágalmazó kampányokat is a vereség okai közé sorolta. Ez már nem egyetlen megsértődött politikus elszigetelt véleménye, hanem annak felismerése, hogy az Orbán-rendszer legfontosabb módszerei végül saját maguk ellen fordultak.
A propaganda, az ellenségképzés és a korrupciós ügyek elhallgatása hosszú időn keresztül a hatalom megtartását szolgálta. A KDNP elemzése szerint azonban ezek a módszerek már nem mozgósították, hanem inkább eltávolították a választókat. A negatív kampány nem hozott új támogatókat, miközben a változást akaró társadalmi csoportok számára a Fidesz nem kínált hiteles választ.
Az Orbán környezetében megszólalók már nemcsak a vereség okairól vitatkoznak, hanem saját helyüket is keresik az új helyzetben. Ferencz Orsolya új közösséget építene, Lázár János saját terveket emleget, a KDNP pedig nyíltan sorolja a bukáshoz vezető problémákat.
A kritika helyett már az utódlási harc kezdődhetett el
Az Orbán Viktor körül kialakult lavina azért gyorsult fel ennyire, mert a választási vereséggel megszűnt az a félelem, amely éveken keresztül fegyelmezte a Fidesz politikai környezetét. Amíg Orbán osztotta a pozíciókat, a pénzeket és a politikai jövőt, addig minden hibáját stratégiaként, minden vereségét előre megtervezett lépésként magyarázták.
Most, hogy a Fidesz ellenzékbe került, és egyre kevésbé látszik, hogyan vezethetné vissza Orbán Viktor a pártot a hatalomba, egymás után szólalnak meg azok, akik korábban inkább hallgattak. A nyilvános kritikák mögött már nemcsak csalódottság, hanem helyezkedés és a jobboldal következő korszakáért zajló küzdelem is megjelenhet.
Kacsoh Dániel kijelentései ezért nem önmagukban fontosak, hanem egy nagyobb folyamat új állomását jelentik. Gulyás Gergely kiszállt, Navracsics Tibor hibákról beszél, Ferencz Orsolya új közösséget építene, Lázár János saját terveket emleget, a KDNP pedig már a családi gazdagodást és a korrupciót elemzi.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e vita Orbán Viktor szerepéről, mert ez a vita már elkezdődött. A valódi kérdés az, ki meri elsőként egyértelműen kimondani a Fideszen belül azt, amit a jobboldali média egy része már kerülget: Orbán Viktor nemcsak elveszítette a választást, hanem a régi Fidesz jövőjét is magával rántotta.
A különböző megszólalásokból az látszik, hogy a szereplők már nem egyszerűen a történteket értékelik. Egyesek új jobboldali közösséget szerveznének, mások a Fidesz átalakításáról beszélnek, miközben többen nyilvánosan elismerik a korábbi vezetés hibáit. Ez már egy lehetséges utódlási harc kezdete lehet.
Az Orbán utáni korszakról szóló vita így jóval hamarabb megérkezett, mint azt a volt miniszterelnök környezetében bárki gondolta volna. A korábbi politikai szövetségesek és a kormánypárti nyilvánosság szereplői már nem ugyanazt a történetet mondják, és egyre kevésbé látszik, hogy a régi egység helyreállítható lenne.
A lavina tehát elindult. A kérdés most már az, hogy Orbán Viktor képes lesz-e megállítani, vagy a Fidesz korábbi vezetői és háttéremberei egymással versengve kezdik felépíteni a volt miniszterelnök nélküli jobboldalt.
