Velkey György kitálalt: titkos milliárdok, tízezer vendégmunkás és Szijjártó új állása rázza meg a BYD-ügyet
Több tízmilliárd közpénz és tízezer vendégmunkás
Az Aranykonvoj-ügy, a Nemzeti Kulturális Alap körüli támogatási botrány, az egészségügyi visszaélések gyanúja, a százmilliárdos állami szerződések, a feljelentések és a letartóztatások után újabb súlyos dokumentumok kerültek elő. Ezúttal a BYD szegedi beruházásához kapcsolódó iratokat találtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
Velkey György László parlamenti államtitkár közlése szerint az Orbán-kormány több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztést vállalt a kínai vállalat kedvéért. Emellett közvetlen állami támogatást is ígértek a BYD-nek, ennek pontos összegét azonban üzleti titokra hivatkozva továbbra sem hozták nyilvánosságra.
Velkey annyit elárult: a támogatás nagyságrendje a debreceni CATL-gyárnak juttatott állami forrásokéhoz mérhető. Ez alapján nem néhány milliárdos ösztönzőcsomagról, hanem a magyar költségvetés számára is komoly terhet jelentő kötelezettségvállalásról lehet szó.
A nyilvánosságra került információk szerint az állam nemcsak közvetlen támogatást és kedvezményeket biztosított volna. A gyár körüli utak, közművek, energetikai rendszerek és más, a beruházáshoz szükséges fejlesztések finanszírozását is közpénzből vállalták. Az infrastrukturális csomag önmagában meghaladja a hetvenmilliárd forintot, de ez még csak az egyik tétel.
Ezen felül ott van a pontosan nem ismert közvetlen támogatás, az esetleges adókedvezmények és minden más állami vállalás, amely a gyár megépítéséhez kapcsolódhat. A teljes állami szerepvállalás így akár több százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet.
Ekkora összegnél már nem lehet mindent üzleti titokra hivatkozva elzárni a nyilvánosság elől. A vállalat üzleti érdekei védhetők, de az adófizetőknek joguk van tudni, milyen feltételekkel, milyen teljesítményért és milyen garanciák mellett költik el a pénzüket.
Különösen súlyos kérdéseket vet fel a foglalkoztatás ügye. Velkey György László a minisztériumban megtalált dokumentumokra hivatkozva azt mondta, a BYD körülbelül tízezer külföldi vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. Ez csaknem ugyanannyi ember, mint ahány új munkahely megteremtését a beruházás kapcsán korábban ígérték.
Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a szegedi gyár kizárólag külföldi dolgozókkal működne. Egy ekkora beruházás építési szakaszában, majd a termelés elindításakor és felfuttatásakor eltérő lehet a szükséges munkaerő létszáma és összetétele.
Az arány azonban súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az előző kormány pontosan milyen foglalkoztatási garanciákat kért a több százmilliárdosra becsülhető állami szerepvállalásért cserébe. Ha az állam közpénzből infrastruktúrát épít, adókedvezményt biztosít és közvetlen támogatást ad egy multinacionális vállalatnak, joggal várható el, hogy annak eredménye a magyar munkavállalók életében is érezhető legyen.
A most előkerült iratokból egyelőre az látszik, hogy a vendégmunkások behozatalához szükséges engedélyekről gondoskodtak. Az azonban már kevésbé világos, hogy milyen kötelező vállalások születtek a szegedi és a környékbeli dolgozók alkalmazására.
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője három alapvető elvárást fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban: a BYD tartsa be a környezetvédelmi szabályokat, biztosítson jól fizető munkahelyeket magyaroknak, és Szeged is részesüljön a gyár gazdasági eredményéből.
Szerinte az előző kormány tárgyalásain nem ezek az érdekek álltak az első helyen.
A beruházás jelentőségét nem érdemes elvitatni. Egy ekkora autógyár munkahelyeket teremthet, növelheti a helyi adóbevételeket, új beszállítói láncokat hozhat létre, és hosszú távon is meghatározhatja Szeged gazdaságát. Éppen a projekt mérete miatt nem mindegy azonban, milyen árat fizet érte az állam, kik kapják a munkát, és ki viseli a környezeti vagy gazdasági kockázatokat.
Az eddigi Orbán-kormányok gyakran már a beruházás bejelentését sikerként ünnepelték. Pedig egy gyár bejelentése csak a történet kezdete. A valódi mérleg azt mutatja meg, mennyi közpénzt kapott a vállalat, milyen kötelezettségeket vállalt érte, hány magyar embernek biztosított munkát, és ezekből a vállalásokból mennyit teljesített.
Ebben az ügyben jelenleg éppen ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Nem ismert a közvetlen támogatás pontos összege, nem világosak a foglalkoztatási garanciák, és az sem látható, hogy a több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztésért cserébe milyen számonkérhető kötelezettségeket vállalt a BYD.
A dokumentumok lehető legszélesebb nyilvánosságra hozatala ezért elkerülhetetlen. Nem elég politikusi videókban részleteket közölni, miközben a megállapodások lényegi részei továbbra is zártak. A közpénzből vállalt kötelezettségeket tételesen, a döntéshozók, az összegek, a feltételek és a garanciák megnevezésével kell bemutatni.
Szijjártó tárgyalt a BYD-vel, majd vezető állást kapott a vállalatnál
HirdetésA történet politikailag legsúlyosabb része nem csupán a támogatás nagysága, hanem az események sorrendje. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként a kínai autó- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb politikai támogatója volt.
Tárcája részt vett a vállalatokkal folytatott tárgyalásokban, az állami támogatások előkészítésében és a beruházásokhoz szükséges kormányzati döntések meghozatalában. A BYD szegedi gyáráról szóló egyeztetések és támogatási megállapodások is abban az időszakban készültek, amikor Szijjártó vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot.
Szijjártó később bejelentette, hogy hátrébb lép a hazai politikától, és a BYD nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként folytatja pályafutását. Állítása szerint nem lesz közvetlen feladata a magyarországi gyártással, hanem nemzetközi munkát végez, és sokat utazik majd.
Ez azonban nem oszlatja el az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket. A probléma nem kizárólag az, hogy Szijjártó a jövőben foglalkozik-e a szegedi gyárral. Azt is tisztázni kell, hogy miniszterként milyen döntésekben vett részt, milyen támogatásokat segített elő, milyen információkhoz jutott hozzá, és ezek után milyen feltételekkel szerződtette őt a kedvezményezett vállalat.
A rendelkezésre álló információk nem bizonyítják, hogy a BYD állása ellenszolgáltatás lett volna a korábbi kormányzati segítségért. Ennek megállapításához szerződésekre, döntési iratokra, kommunikációra és szükség esetén hatósági vizsgálatra lenne szükség. A látszat azonban olyan súlyos, hogy azt egyszerű kommunikációs magyarázatokkal aligha lehet eltüntetni.
Magyar Péter korábban azt mondta, a kezében tartja azt a megállapodást, amelyet Szijjártó Péter a BYD állami támogatásáról írt alá. A miniszterelnök akkor nem ismertette a dokumentum pontos tartalmát, csak annyit közölt, hogy a volt külügyminiszter jelentős támogatást lobbizott ki a kínai vállalatnak.
Velkey György állítása most újabb részletekkel egészítette ki ezt a képet. A közvetlen támogatás mellett több mint hetvenmilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésről, valamint tízezer vendégmunkás behozatalára szóló engedélyről beszélt.
A Tisza már felvetette, hogy Szijjártó Pétert személyesen hallgassa meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A volt külügyminiszter új állását azért tekintik kockázatosnak, mert korábbi tisztségében érzékeny gazdasági, diplomáciai és külpolitikai információkhoz férhetett hozzá, miközben most egy stratégiai jelentőségű kínai vállalatnak dolgozik.
A meghallgatás nem jelentene előzetes ítéletet. Lehetőséget adna arra, hogy Szijjártó válaszoljon: mikor kezdődtek a tárgyalások az új pozíciójáról, milyen szerepe volt a BYD támogatásainak előkészítésében, milyen döntéseket írt alá, és tudott-e már leendő állásáról, amikor még miniszterként a vállalat ügyeivel foglalkozott.
Azt is tisztázni kellene, milyen korlátozások vonatkoznak az államtitkok és a bizalmas információk felhasználására, illetve milyen díjazásért vállalta el a munkát. Ezek nem magánéleti kérdések, hanem egy volt külügyminiszter közfeladatából következő elszámoltathatóság részei.
A BYD-ügy azért lehet az eddig feltárt történetek egyik legsúlyosabbika, mert egyetlen pontban sűríti össze az Orbán-rendszer több visszatérő problémáját: a titkos állami támogatásokat, a külföldi nagyvállalatoknak adott különleges kedvezményeket, a vendégmunkások tömeges behozatalát és az állami vezetők magánszektorba történő átülését.
Mindez egyelőre nem jogerős ítélet, és nem bizonyított korrupciós konstrukció. A nyilvánosságra került dokumentumok és állítások alapján azonban olyan kérdések merültek fel, amelyekre a volt kormány szereplőinek érdemi, ellenőrizhető válaszokat kell adniuk.
Ki döntött a támogatás összegéről? Milyen vállalásokat tett cserébe a BYD? Miért engedélyeztek csaknem annyi vendégmunkást, mint ahány munkahelyet ígértek? Milyen garanciákat kapott Szeged és a magyar állam? Mikor kezdett Szijjártó tárgyalni a saját új állásáról, és tudott-e erről, amikor még miniszterként a vállalat ügyeivel foglalkozott?
Arra is választ kell adni, hogy miért maradt titokban a közvetlen állami támogatás összege, és mi indokolta a több mint hetvenmilliárd forintos infrastrukturális vállalást. Az adófizetőknek joguk van látni, milyen gazdasági, foglalkoztatási és környezetvédelmi garanciákért cserébe kötelezték el ezt a hatalmas közpénzt.
Volt már Aranykonvoj, NKA-botrány, Eximbank-ügy és százmilliárdos informatikai szerződés. Most pedig előkerült egy titkolt támogatási csomag és egy volt miniszter, aki az általa korábban segített vállalatnál kapott vezető állást.
A dominók valóban dőlni kezdtek. A kérdés már csak az, melyik irat lesz az, amelyik a teljes sort magával rántja.
