POLITIKAI VISSZASZÁMLÁLÁS: Magyar Péter napokon belül meghozhatja eddigi legnagyobb döntését
Már csak két hét maradt az új államfő megválasztására
Ketyeg az óra Magyar Péter és a Tisza Párt számára: Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án megszűnt, ezért az Országgyűlésnek 30 napon belül meg kell választania az utódját. Az eljárást legkésőbb augusztus 18-án el kell kezdeni, a választást pedig augusztus 19-ig be kell fejezni. Addig Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja az államfő jogköreit.
Augusztus 5-én mindössze 14 nap maradt, hivatalos jelöltet azonban a Tisza még nem nevezett meg. A 199 fős Országgyűlésben a párt 141 mandátummal rendelkezik, miközben az első fordulós győzelemhez 133 képviselő támogatása szükséges. A jelöléshez legalább 40 képviselő írásos ajánlása kell, így parlamenti akadály gyakorlatilag nincs: akit a Tisza kiválaszt, abból nagy valószínűséggel köztársasági elnök lesz.
Az új elnöknek az alkotmányozás idején is helyt kell állnia
A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás alapján az új államfő mandátuma az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat. Magyar Péter szerint szeptemberben széles körű alkotmányozási folyamat indul, amelynek eredményét népszavazással erősítenék meg.
A következő köztársasági elnöknek ezért nem csupán átmeneti szerepe lesz. Az igazságszolgáltatásról, az állami vagyon visszaszerzéséről, a média működéséről és több kétharmados szabály átírásáról szóló törvények is elé kerülhetnek. Az elfogadott jogszabályokat megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, alkotmányossági aggály esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Éppen ezért nem válhat az államfői hivatal a Tisza-frakció kihelyezett aláíróirodájává. Az új rendszer demokratikus minőségét az mutatja majd meg, hogyan él Magyar Péter a hatalmával akkor, amikor parlamenti ellenfelei nem tudják megállítani.
A Polgár Judit-ügy után Baka András neve került előtérbe
Magyar Péter július 19-én közölte, hogy felkéri Polgár Juditot az államfői tisztségre, mielőtt a sakkozó elfogadta volna a jelölést. Polgár másnap nemet mondott, Magyar pedig később elismerte, hogy túl gyors és rosszul időzített kommunikációja is hozzájárulhatott a kialakult helyzethez.
Egy Medián-felmérés szerint a válaszadók kétharmada kifogásolta a szélesebb egyeztetés elmaradását. Még a Tisza szavazói közül is tízből hatan átláthatóbb eljárást vártak. A támogatottság változása és a jelölési vita között ugyanakkor a kutatók nem állapítottak meg bizonyított ok-okozati kapcsolatot.
HirdetésMagyar Péter szerdán közös fényképet tett közzé Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével. Nem közölte, miről tárgyaltak, és azt sem mondta, hogy Baka lenne a jelölt. A volt főbíró mandátumát 2012-ben, az eredeti lejárat előtt három és fél évvel szüntették meg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.
Most derül ki, mit gondol Magyar Péter a saját hatalmáról
A Tisza pártpolitikai kötődés nélküli államfőt keres, de önmagában nem elég, ha valaki korábban egyik pártnak sem volt tagja. A következő elnöknek alkotmányos tapasztalatra, személyes függetlenségre és arra a képességre is szüksége lesz, hogy adott esetben a megválasztóival szemben is kimondja szakmai véleményét.
Az új államfőnek a Tisza törvényeit ugyanolyan szigorúan kellene vizsgálnia, mint a Fidesz korábbi jogszabályait. Alkotmányossági kétség esetén élnie kellene a rendelkezésére álló eszközökkel, távol kellene maradnia a pártkampányoktól, és rendszeresen indokolnia kellene fontosabb döntéseit.
Az új alkotmány legitimitását nem egyetlen ember teremti meg: ehhez társadalmi egyeztetés, átlátható szövegezés, szakmai vita, megfelelő parlamenti eljárás és népszavazás szükséges. Az államfő személye azonban meghatározhatja, hogy az ország valódi demokratikus újrakezdést vagy csupán egyszerű személycserét lát-e a folyamatban.
Magyar Péter a kétharmados többséggel szinte bárkit megválaszthat. Eddigi legnagyobb lépése ezért nem pusztán egy megfelelő név megtalálása lenne, hanem az, ha önként olyan köztársasági elnököt választana, akit később ő maga sem tud irányítani.
