Vitézy Dávid elmagyarázta, hogyan nyerhetett ismét Mészáros Lőrinc cége egy állami közbeszerzést
Sínhegesztési munkákra nyert tendert a V-Híd. Vitézy Dávid közlekedési miniszter pénteken délután a Facebookon magyarázta meg, hogyan kaphatott újra állami megbízást Mészáros Lőrinc egyik cége. Az Átlátszó oknyomozó portál csütörtökön írta meg, hogy a V-Híd Vagyonkezelő Kft. nyerte el a GYSEV közel 300 millió forintos sínhegesztési tenderét.
A közlekedési miniszter szerint „a kormány nem zárhat ki egy ajánlattevőt pusztán politikai alapon”. Vitézy Dávid hosszú bejegyzésben reagált az ügyre, amelyben nem vitatta, hogy sokak számára visszás lehet ismét egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat győzelmét látni egy állami közbeszerzésen. Ugyanakkor részletesen ismertette, miért nem állították le az eljárást, hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet a vasúti sínhegesztési piacon, valamint azt is, milyen változtatásokat akar elérni a MÁV-nál és a GYSEV-nél.
A közbeszerzés még az előző kormány idején indult
Vitézy Dávid már bejegyzése elején arra tért ki, hogyan történhetett meg, hogy ismét egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat kapott állami megbízást.
„Sokan joggal kérdezik, hogyan nyerhetett ismét egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég sínhegesztési közbeszerzést. Engem sem tölt el örömmel ez a helyzet, ezért fontosnak tartom elmondani, mi történt valójában.”
A közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy maga az eljárás nem a jelenlegi kormány döntése alapján indult. A piackutatás már márciusban megkezdődött, a nyílt közbeszerzés felhívását pedig április 3-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
„A közbeszerzési eljárás még az előző kormány idején indult: a piackutatás márciusban kezdődött, a nyílt közbeszerzés felhívása április 3-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az ajánlat pedig még a jelenlegi kormány megalakulása előtt érkezett be.”
Vitézy szerint ugyanakkor önmagában nem az időzítés a legfontosabb kérdés. Mint írta, eddig nem talált olyan információt, amely alapján szabálytalanság történt volna az eljárásban. Álláspontja szerint egy jogszerű közbeszerzést nem lehet pusztán azért félbeszakítani vagy egy céget kizárni belőle, mert annak tulajdonosi háttere politikailag vitatott.
„Ennél azonban fontosabb, hogy eddig semmilyen olyan információt nem kaptam és nem találtam, amely arra utalna, hogy a közbeszerzés szabálytalan lett volna. Ha egy eljárás jogszerű, a fedezet rendelkezésre áll, és a feladatot el kell végezni, akkor egy kormány nem zárhat ki egy ajánlattevőt pusztán politikai alapon – még ha a közvélemény valószínűleg támogatná is ezt a döntést, szabálytalanul nem járhatunk el.”
A miniszter ezzel lényegében azt mondta: önmagában az, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyert, nem szolgálhat jogszerű indokként arra, hogy az állam felülírja egy közbeszerzés eredményét. Szerinte azonban ettől még nagyon is létezik probléma az ügy mögött, csak nem feltétlenül ott, ahol első pillantásra sokan keresik.
Vitézy szerint az igazi kérdés az, miért csak egyetlen ajánlat érkezett
A közlekedési miniszter szerint a tender leginkább figyelemre méltó része nem önmagában a győztes személye, hanem az, hogy a közbeszerzésen gyakorlatilag nem alakult ki verseny.
„A valódi probléma inkább ott van, hogy miért csak ez az egy cég tett ajánlatot: mert az elmúlt években ezen a piacon gyakorlatilag megszűnt a valódi verseny.”
Vitézy az ügy miatt részletes jelentést kért a MÁV és a GYSEV vezetésétől. A beszámoló szerint a helyzet mára odáig jutott, hogy a V-Híd a magyar piacon lényegében egyedüli szereplőként rendelkezik megfelelő szabad kapacitással.
„Az ügyben részletes jelentést kértem a MÁV és a GYSEV vezetésétől. A GYSEV vezérigazgatója egyértelműen azt írta: „ A V-Híd Zrt. gyakorlatilag a magyar piacon szabad kapacitással egyeduralkodó.””
A jelenlegi állapot azonban Vitézy szerint nem egyik napról a másikra alakult ki. A MÁV korábban maga is képes volt sínhegesztési munkák elvégzésére, ám ezt a képességet fokozatosan leépítették.
„Ez nem egyik napról a másikra alakult ki. A MÁV korábban rendelkezett saját sínhegesztési kapacitással, de ezeket az elmúlt években fokozatosan leépítették. A korábban erre létrehozott MÁV-THERMIT Kft.-t 2015-re megszüntették, az önálló állami képességek eltűntek és magáncégekhez szervezték ki őket, miközben a piac néhány szereplőre szűkült.”
A miniszter leírása szerint tehát egy hosszabb folyamat eredménye, hogy ma az állami vasúttársaságok bizonyos munkák esetében külső vállalkozókra szorulnak. A saját szakemberek, eszközök és szervezeti háttér leépítése után a feladatok egyre inkább magánvállalatokhoz kerültek, miközben maga a vállalkozói piac is egyre szűkebbé vált.
A közlekedési miniszter szerint jelenleg érdemben mindössze két társaság jöhet szóba ilyen munkáknál.
„Ma érdemben két vállalat képes ilyen munkák elvégzésére: a V-Híd és a Swietelsky. A legutóbbi GYSEV-tenderen azonban csak a V-Híd adott ajánlatot. A GYSEV tájékoztatása szerint a Swietelsky azért nem indult, mert nincs elegendő szakembere, és egy új eljárásban sem tudna ajánlatot tenni, pedig az eljárás elején még jelezte érdeklődését.”
Ez azért különösen lényeges, mert egy olyan tender esetében, ahol ténylegesen csak egyetlen vállalkozás tud ajánlatot tenni, az eljárás megismétlése önmagában még nem feltétlenül hozna új szereplőt és valódi versenyt.
A Swietelskyt külön is megkérdezték, miért nem tett ajánlatot
A GYSEV az egyajánlatos közbeszerzés miatt nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen tudomásul vegye a másik potenciális szereplő távolmaradását. A vasúttársaság külön megkereste a Swietelskyt, hogy megtudja, miért nem vett részt az eljárásban.
Vitézy a GYSEV vezérigazgatójának jelentéséből idézte a választ.
„Az egyajánlatos tendert látva is megkérdezte a GYSEV őket még egyszer, a vezérigazgató jelentése szerint: „Az ajánlat bírálata során kértünk a Swietelsky Vasúttechnika Kft-től információt arról, hogy miért nem adott ajánlatot. Azzal indokolta, hogy nagyon kevés szakembere maradt és a saját kivitelési munkáihoz is szűkös a mostani kapacitásuk és egy újbóli eljárásban sem tudnának ajánlatot adni.””
A miniszter érvelése szerint ezért a tender egyszerű visszavonása és újbóli meghirdetése nem oldotta volna meg a problémát. Ha a másik, szakmailag alkalmasnak tekintett vállalkozás maga jelezte, hogy egy új eljárásban sem tudna ajánlatot adni, akkor ismét ugyanoda jutott volna a GYSEV: a szükséges munkát el kell végezni, miközben nincs más megfelelő kapacitással rendelkező ajánlattevő.
Vitézy azt is hangsúlyozta, hogy sínhegesztési munkáról van szó, vagyis nem olyan beruházásról, amelyet következmények nélkül hónapokkal vagy évekkel el lehet halasztani.
„Ezeket a munkákat ugyanakkor nem lehet elhalasztani. A sínhegesztés nem kényelmi beruházás, hanem a vasúti közlekedés biztonságának alapfeltétele. Ha a szükséges karbantartások elmaradnak, annak az utasok látják a kárát. Ahogy a GYSEV vezérigazgatója fogalmaz mai jelentésében: „A pálya forgalombiztonsága érdekében, az átmeneti időben mindenképp szükségünk van külső kapacitás igénybe vételére, ezért került a közbeszerzés kiírásra.””
A közlekedési miniszter szerint tehát két szempontot kellett egyszerre figyelembe venni: egyrészt azt, hogy az egyajánlatos tender és a kialakult piaci helyzet önmagában problémás, másrészt azt, hogy a vasútbiztonsági szempontból szükséges karbantartási munkákat nem lehet egyszerűen elhagyni.
„Ezért a már folyamatban lévő közbeszerzési eljárást nem állítottuk le. A döntés nem azért született meg, mert ez a helyzet kívánatos, hanem azért, mert jelenleg nem volt más szereplő, aki a szükséges munkát időben el tudta volna végezni.”
HirdetésVitézy ugyanakkor rögtön hozzátette:
„Ezzel együtt teljesen egyértelmű számomra, hogy ez az állapot nem maradhat fenn.”
A miniszter tehát nem azt állítja, hogy az egyetlen érdemi ajánlattevőre épülő rendszer megfelelően működik. Éppen ellenkezőleg: a bejegyzés jelentős része arról szól, hogyan lehetne ismét saját állami kapacitást kialakítani, és ezzel csökkenteni az egyes magánvállalatoktól való függést.
2027-től csökkentenék a GYSEV kiszolgáltatottságát
Vitézy Dávid közlése szerint már intézkedést is kezdeményezett annak érdekében, hogy a GYSEV a jövőben minél nagyobb arányban legyen képes saját szakembereivel és saját eszközeivel sínhegesztési feladatokat ellátni.
„Arra kértem a GYSEV vezetését, hogy gyorsítsák fel a saját sínhegesztési kapacitás kiépítését. Ez már megkezdődött, de képzett szakemberekre, speciális eszközökre és időre is szükség van. A cél az, hogy 2027-től már jelentősen kisebb legyen a külső vállalkozóktól való függés. A GYSEV a korábbi pályahálózatán 70%-ban saját erőből végezte a hegesztést, de a tavaly MÁV-tól átvett pályahálózat miatt kellett jelentős külső kapacitásra támaszkodnia idén – de ott legalább van alap, amire építkezve a kiszolgáltatottság megszüntethető.”
A GYSEV esetében tehát Vitézy szerint már létezik olyan szakmai háttér, amelyre lehet építeni. A társaság korábbi pályahálózatán a sínhegesztések 70 százalékát saját erőből végezte. A tavaly a MÁV-tól átvett új pályahálózat azonban jelentősen megnövelte az elvégzendő munkák mennyiségét, ezért idén külső vállalkozói kapacitásra is szükség lett.
A közlekedési miniszter célja az, hogy ez a függőség ne váljon tartóssá, és 2027-től már sokkal kisebb szerepet kapjanak a külső vállalkozók. Ehhez azonban nem elegendő egyetlen döntés vagy közbeszerzés módosítása. Szakembereket kell képezni vagy felvenni, speciális felszereléseket kell beszerezni és újra fel kell építeni azokat a műszaki képességeket, amelyek korábban részben rendelkezésre álltak.
Ugyanezt a folyamatot a MÁV-nál is elindítják.
„Ugyanezt a feladatot rendeltem el a MÁV-nál is. Megkezdődött a saját sínhegesztési képesség visszaépítése: folyamatban van a szükséges eszközök beszerzése és a tanúsított szakemberek felvétele, 20 fő hegesztői létszám felvételére már engedélyt is kapott a MÁV-csoport.”
A terv tehát nem pusztán a GYSEV-re vonatkozik. A MÁV-nál szintén újra létrehoznák azt a belső szakmai kapacitást, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos vasúti karbantartási munkáknál az állami vállalat ne legyen teljes egészében külső cégekre utalva.
A MÁV-csoport már engedélyt kapott 20 fő hegesztő felvételére, miközben a szükséges eszközök beszerzése is folyamatban van. Vitézy közlése alapján ez annak a hosszabb folyamatnak a része, amelynek végén ismét jelentős saját szakmai kapacitással rendelkezhetnek az állami vasúttársaságok.
Vitézy szerint nem ez az egy szerződés az igazi botrány
A közlekedési miniszter bejegyzésének végén arra is reagált, miért váltott ki komoly indulatokat a V-Híd újabb tendergyőzelme. Mint írta, megérti azoknak a felháborodását, akik azt látják, hogy ismét Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyert állami közbeszerzést.
A miniszter szerint azonban a mostani, közel 300 millió forintos szerződésnél nagyobb probléma maga az a rendszer, amelyben egy stratégiai jelentőségű állami feladat elvégzésére alig maradt piaci szereplő, miközben az állami vasúttársaságok saját képességeit korábban leépítették.
„Megértem azok felháborodását, akik azt látják, hogy ismét egy Mészáros-érdekeltség nyert közbeszerzést. De az igazi botrány nem ez az egy szerződés, hanem az, hogy odáig jutottunk: egy stratégiai fontosságú állami feladat ellátásában ennyire kiszolgáltatottá vált az ország.”
Vitézy álláspontja szerint ezért a megoldás sem az lett volna, hogy egyszerűen újraindítják a mostani tendert. A közlekedési miniszter szerint ennél mélyebben kell belenyúlni a rendszerbe: vissza kell építeni az állami vállalatok saját szakmai kapacitásait, és olyan piaci helyzetet kell teremteni, amelyben több vállalkozás is képes ténylegesen versenyezni egy-egy munkáért.
„Ezen nem egyetlen tender újraindítása változtat, hanem az, hogy visszaépítjük az állami vasúttársaságok saját szakmai kapacitásait, valódi versenyt teremtünk a piacon, és megszüntetjük azt a függőséget, amely az elmúlt években kialakult.”
Vitézy Dávid magyarázata szerint tehát azért nem állították le a már folyamatban lévő közbeszerzést, mert nem találtak szabálytalanságot, a munkát vasútbiztonsági okból el kell végezni, és jelenleg nem volt más olyan szereplő, amely megfelelő kapacitással vállalni tudta volna a feladatot.
A miniszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy hosszabb távon nem tartja elfogadhatónak ezt a helyzetet. A GYSEV-nél 2027-től jelentősen csökkentenék a külső vállalkozóktól való függést, a MÁV-nál pedig már megkezdték saját sínhegesztési kapacitás kiépítését, ehhez pedig 20 fő hegesztő felvételét is engedélyezték.
A mostani tender így Vitézy értelmezésében nemcsak arról szól, hogy ismét egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat jutott állami megbízáshoz. Sokkal inkább megmutatta azt a problémát, hogy egy stratégiai jelentőségű vasúti feladatnál mára szinte eltűnt a tényleges piaci verseny, miközben az állam saját korábbi szakmai képességeinek jelentős részét is elveszítette.
A közlekedési miniszter által bejelentett intézkedések célja ezért az, hogy ez a helyzet fokozatosan megváltozzon: a MÁV és a GYSEV ismét egyre több munkát tudjon saját erőből elvégezni, több szereplő számára nyíljon valódi lehetőség a piacon, és az állami vasúttársaságok ne kerüljenek olyan helyzetbe, amelyben egy szükséges munkánál gyakorlatilag csak egyetlen rendelkezésre álló vállalkozó közül választhatnak.
