2016
szept
02
Aranyosi Ervin: Vedd fel a cipőmet…
Vedd fel a cipőmet, s járd az utam végig,
mert bár a hegycsúcsok felérnek az égig,
én is lent indultam, s dédelgettem álmom,
lent határoztam úgy, hogy végig csinálom!
Megkínlódtam én is szembefújó széllel,
gyakran úgy alakult, mennem kellett éjjel.
Minden félelmemet legyőztem én bátram,
s tettem a dolgomat, másra sose vártam.
Feljutottam végül és lent irigyelnek,
mutogatnak, szidnak, bántóan figyelnek.
Ám hiába, babért ott lent nem aratnak,
s míg én elől járok, mögöttem maradnak.
Csak aki elől jár, az ér ki a fényre,
árnyéka rávetül a lemaradt lényre,
Hirdetés
[ ]kinek az ereje haragból virágzik,akinek a lelke bús méregben ázik.
