Nem sok olyan ember van, aki úgy ad valamit, hogy nem vár érte cserébe semmit.

"Nagyobb boldogság adni, mint kapni." Ez azt is jelentheti, hogy az adni vágyás tulajdonképpen mindig kényszerítőbb, mint a szükség. Jézus számára bizonyosan így volt. Sőt, minél erősebb valakiben az a vágy, hogy adjon; annál boldogabb ember. Dorothee Sölle szerint Jézus volt a történelem legboldogabb embere, éppen ezért tudott lemondani, és ezért nem kapaszkodott görcsösen semmibe, még az életbe sem. Még utolsó vacsoráján is adni akart, és amikor már nem tudott mit, akkor adta saját magát a kenyérben és a borban.
Az adásban és elfogadásban rejlenek az élet legszebb pillanatai. Ebben a viszonyban akar Isten is megmutatkozni, felismerhetővé, jelenlétében megtapasztalhatóvá válni: gondoljunk a karácsonyra...