Az energia tárolása a jövő egyik nagy feladata, nem az, hogy honnan nyerjük. Előbb-utóbb ugyanis el kell vágni az olyan „köldökzsinórokat”, mint a gáz. Az ország energiafelhasználásának legalább a 45 százaléka a családi házak fűtésére megy el. Ez aligha tartható örökké. Előbb-utóbb át kell gondolni. Én már ezt teszem, visszatérek a természeteshez. Honnan „lopunk” Celsius-fokokat télen és hogyan, mivel hűtünk nyáron? Ez lesz előbb-utóbb a legfontosabb kérdés.
Kovács Gábor földháza azt használja ki, hogy a föld alatt télen-nyáron 10-12 fokos a levegő. – Egyszerű, mint a faék. Ha egy ilyen ház jól működik, akkor nyáron sem megy fel a hőmérséklet és télen sem hűl át. Egy csőcsonk áll ki a kerítés mellett a földből, egy méterrel a föld alatt bevezettem a házba, mely alá van csövezve. A kandalló alá is került (a jövő persze a napkollektoré…), és egy ventillátor szívja be télen-nyáron a levegőt. Ha odakint mínusz húsz fok van is, mire a levegő ideér, a hosszú útja miatt plusz tíz-tizenkettő lesz. Hol megy el általában az energia egy hagyományos házban? Hazajön a lakó télen, szellőztet, azután előbb a bútorokat, a padlót, a falakat kell újra felmelegíteni. Én a kandallóban termelődő hőt viszem tovább a fürdőbe és a konyhába is, újabb csövekkel, ventillátorokkal. Ma bebugyoláljuk a házat, minden nyílászáró remekül zár, s mivel legtöbbször egy légtér a konyha és a nappali, amikor begyújtjuk a kandallót és bekapcsoljuk a szagelszívót, a ház (mivel a fizika nem hazudik) honnan máshonnan szívna el levegőt, mint a kandallóból. Föld, levegő, víz, tűz, a természetes őselemek között éljünk, ne egy műanyag kockában!
Tartós hőmérséklet télen-nyáron és hogy ne függjön az energiahordozóktól – azt állítja az építész-faszobrász, hogy ez a célja a földházzal. S azt is, hogy akadnak érdeklődők, akik hasonlót szeretnének; bár a legtöbben még csak méregetik, ám azt egyre többen érzik, hogy mennyire fontos az energiahatékonyság.
Hobbitház; ez is fontos Kovács Gábornak, vagyis hogy ő alapozta, burkolta, falazta, készítette az ablakokat, vagy a fa terasz-tartóoszlopokat. Járművei tömeggyártásra alkalmatlanok, de értékük épp egyediségükben és míves kimunkálásukban rejlik. Az Őrségben nevelkedett ezermester velocipédet, napelemes autót fabrikált. Sőt: a közlekedési felügyelettel is egyeztetett, hogy milyen módon vehetnek részt a járgányai a közlekedésben. Nyáron nagy feltűnést keltett fa biciklijével a Balaton-parton.
Kovács Gábor 2011-ben kapott elismerést a Magyar Innovációs Szövetségtől a napelemes faautóért, a földházért pedig egy évvel korábban a regionális innovációs ügynökség pályázatán vehetett át oklevelet. Fénycsapdák a föld alatt című munkája is feltűnést keltett; szombathelyi házához vermet ásott, melyen keresztül nemcsak friss víz, hanem friss levegő is érkezett. Fénycsapdákat is kialakított a veremben, ami nem más, mint egy tükörrendszer, s olyan jól működött, hogy nappal nem kellett villanyt kapcsolnia a veremben.
