Már megint mi történt velem...!Keresem a pasit aki ma megmentett! Ha van kedvetek, segíthettek benne!
A sötét hajú fekete ruhás illető ma délelőtt Nagykanizsáról Pápáig utazott vonattal, Celldömölkön beült hozzá a fülkébe egy lány lila virágos ruhában, kék kis bőrönddel és egy könyvvel.
Esetünkben a lány én vagyok, aki Zalaegerszegről Győrbe utaztam átszállásokkal, és mint az a harmadik vonaton kiderült, rossz jegyekkel. A hölgy az állomás pénztáránál csak a pótjegyeket adta ide, holott kifizettem a teljes árat. Az első két vonaton erre nem figyelmeztettek a jegykezelésnél, így erről nekem a szoknyámmal megegyező színű fogalmam sem volt.
A kaller - akire amúgy nem haragudtam, hiszen a munkáját végezte - nem díjazta, hogy csak pótjegyeim vannak. Azaz díjazta volna, szép kis összegű díjszabással. Felszólított, hogy vegyek új jegyet, mert hiába nem én vagyok a hibás, ha most nem veszek, akkor ebből bizony bünti lesz, vaskos.. Vagy rendőrt is hívhat. Ő se szeretné, de muszáj, mert ellenőrzik őket, és ha észreveszik, hogy helytelen jeggyel utazok, bércsökkentést kap, pedig most ő is meg van szorulva.. Mondtam, hogy teljesen megértem őt de egyáltalán nincs semmi pénz nálam, és én nem követtem el semmit, bár még így is kifizetném ha tudnám, de most egyszerűen nem tudom.
Ekkor megálltunk Pápán, útitársam, aki eddig csak csendben hallgatott, leszállt, a peront figyelő kalauzzal együtt, ígyhát magányosan kotorásztam tovább a táskámban. Mikor a MÁV dolgozója visszajött hozzám, átnyújtott egy jegyet. Értetlenül néztem rá miközben a vonat elhagyta az állomást. A magas barna férfi fekete ruhában kifizette a jegyemet, anélkül hogy szólt volna nekem. Nem volt alkalmam megköszönni neki, pedig kalauzunk megkérdezte, megadja-e a számát vagy a nevét, de jótevőm nem akarta, hogy hálálkodjak vagy visszafizessem neki. Csak csendben a háttérből segített, mert "az élet hosszú távon úgyis igazságos".
Köszönöm neked, kedves ismeretlen, ha elér hozzád ez az üzenet, keress fel kérlek!
Ha sose olvasod, és csak az éterbe szól ez az üzenet, akkor Isten áldjon! Neked meg köszönöm élet, tenyereden hordozol, nem maradok adósod.
