Napi 1 hányás garantált, de a napi 6 sem kizárt. Sőt inkább a jellemző. Január 4. óta folyamatos fejfájás, ami hullámokban, napszakokban és pozíciótól függőn erősödik. Besorolás a kicsit fáj, a közepesen fáj, és a hányásig fáj. Majd miután kihányja, magát a gyerek a feje megkönnyebbül megint a következő hullámig. A fejfájás ugyan nem szűnik meg teljesen, csak az első stádiumba ugrik, a kicsit fáj-hoz. Visszatérve a témához, mondom a dokinak, hogy rendben, hogy kisagyi gyulladás miatt vagyunk itt! DE ezt mivel támasztja alá? Se egy vérkép… se egy vizelet… se egy koponya MR.. Semmi nincs a kezében! Mégis mivel akarja nekem indokolni? Mikor még a tüneteink sem típusosak???? Azonnal kérek egy MR vizsgálatot, mert szerintem itt más van a dolgok mögött, és valami akadályozza az agyvíz elfolyását…. Egy vérrög vagy akármi…. Tudom is én. Csak csinálják meg a vizsgálatot, és legyen akár negatív is. Bánom én, legalább megnyugszom! De így, hogy nem is néznek rá azon kívül, hogy 5+2 napja itt fekszünk és minden nap 3x bejön egy nővérke és megkérdezi, hogy mennyit ivott mennyit hányt….. Mondtam a dokinak, hogy történjen már valami érdemben is, vagy legalább lássam azt MINTHA történne, mert kezd nagyon elegem lenni, és a végén elviszem magán úton én a gyereket vizsgálatokra, de ha ott kiderül valami, a kórház gatyáját is perelni fogom!!! Erre a válasz az volt, hogy nem kell a magán út, hisz van fizetve TB, és az által ingyen elvégzik. Majd holnap HÉTFŐN, jön a neurológus és felveti neki a témát. Majd megvizsgálja a kisfiam és meglátjuk, hogy hogyan tovább! Hát köszönöm. Ettől se lettem se okosabb se kevésbé ideges, de nem volt mit tenni. Vártam Hétfőig. 6+2 nap január 12. Hétfő. Eljött a neurológus és mivel látta mennyit hány a gyerek, és napról napra rosszabb a járása, megállni már nem is tud, közölte, hogy akkor kér egy MR vizsgálatot, amit anya kíván, de hozzáteszi azért nem akartak csinálni, mert nincs olyan tünete a gyereknek, ami ezt a vizsgálatot indokolná… NINCS… persze persze…. kettős látás, ataxiás járás, szédelgés, napi min. 6 hányás 10 napja tartó folyamatos, gyógyszerre nem reagáló fejfájás…. Tényleg nincs olyan tünet, ami indokolná… Már nem szóltam be neki, de érdekelt volna, hogy akkor melyik az a tünet ami indokolja…. A neurológus folytatta a mondanivalóját: MR vizsgálatot akár már aznap délutánra is tud kérni, de sajnos nem megoldható, mert ugye ahhoz altatás kell, és nincs most altató orvos aki el tudná vállalni, mert rengeteg a meló. Leghamarabb Pénteken január 16-án lesz, de lehet, hogy csak az azt követő hétfőn január 19-én….. Teljesen kiborultam. Veszekedni kezdtem vele… Mi az, hogy nincs altatóorvos???? Mi az, hogy még egy hetet várjak arra a nyomorult vizsgálatra, miközben azt látom, hogy a gyerekem szépen lassan napról napra elfogy a karjaimban???? Azt mondta, vannak sürgősebb esetek, is mint a fiam, és örüljek, ha péntekre sikerül orvost és asszisztenst keríteni…. Erre majd akkor gondolj, vissza mikor olvasod a későbbieket. Hogy vannak sürgősebb esetek, is mint a kisfiam….
Miután kiment a szobából, folytatódtak a mindennapjaink. Fejfájás… hányás… nem evés…. 7 dl ivás 10 dl hányás/ nap… De továbbra se kaptunk se infúziót, se hányás csökkentőt, se fájdalomcsillapítót…. Semmit. Mindig az volt a válasz, hogy majd pénteken az MR után okosabbak leszünk. És egyébként is jó lenne a kisfiamat mozgatni, levinni, sétálni az udvarra, mert már 7 napja nem kakált (máshol 3 nap tán beöntés), és ha megmozgatom a beleket, akkor biztosan sikerülni fog. Jó anya ilyenkor mit csinál?? Engedelmeskedik, ők a szakemberek, igazuk van, viszem! Természetesen senkit nem érdekelt, hogy mozgatásra hányt a gyerek, hogy a napsütés zavarta és jobban görcsölt tőle a feje…. Szorgosan vittem, mozgattam és szuper játékokat játszottunk az udvaron. Csütörtökön január 15-én ismét felmérgeltem magam, és megint orvost hívattam. Aznap is 7x hányt a gyerkőc és már ülni sem tudott, nemhogy állni. Követeltem, hogy tegyenek be neki egy infúziót, mert holnap úgyis altatják a vizsgálat miatt. Tök mindegy, hogy holnap szúrják meg, vagy ma…. De ki van száradva és ez így nem mehet tovább!!!!! A doki azt mondta, meglátja, mit tehetünk. majd bő 2 óra múlva megjelent egy nővérke és kérte, hozzam a kicsit magammal és bekötik az infut… Hála az égnek! Végre esemény!!! Vittem is a törpét. És jééééééé mit vettek észre? Hát persze, hogy ki van száradva… Csodálkoznak, kérdem én? 9+2 napja vagyunk itt, csak hányunk és ne lennénk?.... Alig vártam már a másnapot. Kisfiam aznap éjféltől már nem ehetett, nem ihatott az altatás miatt. Eljött a várva várt nap január 16. PÉNTEK! Reggel szóltak, hogy jön értünk egy mentő 12:00 fele, ami majd átszállít minket a klinikára az MR vizsgálatra. Étlen, szomjan vártuk a percek múlását, de üres pocakkal nehéz volt.
