Fiatal házaspár együtt élnek kisgyermekükkel és a férj édesapjával egy házban. Az édesapa segít mindenben ahol tud, javítgat, szépit, amit kell a házon, nagyon nagy örömet lelve kisunokájában, akivel rengeteg időt tölt el játékkal és kedves történetekkel köritve. Az idő múlik nyomot hagyva a nagypapán, aki mindig ügyetlenebb lesz, mert kezei már remegnek, elméje kissé borult, nehezen emlékszik mit hogyan kell használni, sokszor kiesik a kezéből tányér, pohár mert ujjai merevek és nem tud fogni rendesen.
A gyerekeknek lassan sok lesz és folyton neheztelnek a papára, mert megnehezíti az életüket esetlenségével és állandó kérdéseivel, mit hogyan, mit hová. Műanyag edényt és evőeszközt raknak eléje és mindenhova tiltótáblákat helyeznek el a házban, mert nagyon idegesek, ha rossz helyre kerülnek a dolgok vagy valami eltűnik a helyéről. Idejük nincs rá, hogy foglalkozzanak a "házsártos öreggel"....Ha nem ízlik az ebéd, mert a papa nem ismeri a modern konyha varázsát, ami a fagyasztóból jön, egy szelet kenyérrel meg egy kis cukorkával "békítik " meg az "öreget". "Jó az neki....ha nem tetszik, főzzön magának ! " Ha tudna főzne is, de nem mehet be a konyhába, mert tönkreteszi a drága tűzhelyet meg úgysem tud vele bánni !!
Egy szép napon takarítás közbe az édesanya talált a 6 éves kisfia szobájában egy dobozt.......belenézett és talált benne műanyag tányérokat, evőeszközt, poharat, cukorkákat amik már összeragadtak.....papirosokat, kenyérdarabokat amiket a kisfiú az óvodából hozott haza magával ..........megkérdezte a kisfiút minek gyűjti ezeket a dolgokat.......a kisfiú válasza könnyeket csalt a szemébe
" Majd ha te meg apu öregek lesztek, legyen nektek amiből enni, inni tudtok mint a nagypapa"............! :D
