Bemutatkozás

MindenEgybenBlog

Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.

Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!

Igaz történetek
Úgysem látsz ma ennél aranyosabbat - Az árva póni és az ő macija - Csak a macijával tud jól aludni az elárvult kiscsikó.
Mindenegyben Blog - 2016. január 30. (szombat), 22:34

Úgysem látsz ma ennél aranyosabbat - Az árva póni és az ő macija - Csak a macijával tud jól aludni az elárvult kiscsikó.

Hirdetés
Hirdetés
2016 jan 30

Úgysem látsz ma ennél aranyosabbat - Az árva póni és az ő macija - Csak a macijával tud jól aludni az elárvult kiscsikó.

Ez az egy hetes kiscsikó születése után nem sokkal elveszítette az édesanyját. Mikor rátaláltak szörnyű állapotban volt. Azóta egy plüssmaci a legjobb barátja. Hát nem édesek együtt?

Íme a történet:

 Az angliai Dartmoor NNemzeti Park dolgozói találtak rá erre a pónicsikóra, csak néhány órával születése után, ahogy kétségbeesetten járkált fel-alá a hegyoldalban. Próbált találni egy kancát, aki elfogadja és hagyja szopni. 

Hirdetés

Mire sikerült megszervezni a mentését, a Breeze névre keresztelt apróság kiszáradt, és sokkos állapotba került. Megmentői hiába kutattak a környéken, a csikó anyját nem sikerült megtalálniuk. Breeze egy devoni telepre került, ahol gondozói egy hatalmas a plüssmacit adtak neki, hogy ne érezze magát egyedül. A terápia a jelek szerint használ, a csikó ugyanis előszeretettel pihen macijához bújva.

 

 

 

Breeze és az ő macija

 

Kapcsolódó cikkünk
Egy ember adott egy kóbor kutyának egy kenyérhéjat. Fogalma sem volt róla, hogy hová vezet majd... – A francba veled! – Gábor csalódottan csapkodta a kormányt. A navigátor ismét valami vadonba vezette. Pedig milyen szerencsés volt minden: sikerült korán felpakolnia, nappal indult el, azt hitte, estére hazaér. Most egy ismeretlen utca közepén állt a város szélén, és próbálta kitalálni, hogyan juthatna el az autópályára. A műszerfalon lévő óra közömbösen mutatta a kilencedik este kezdetét. Tehát megtette az utat. Most az egyszer korán akart odaérni. De most hova sietett? Otthon úgysem várja senki. A válás után a lakás üresnek és idegennek tűnt, mint egy szállodai szoba. Még a macskát is elvitte az exe – azt mondta, hogy az utazgatásai mellett nincs ideje az állatokra. Gábor nagyot sóhajtott, és az egyszerű vacsorát tartalmazó táskáért nyúlt. Amíg még állt, legalább falatozhatott valamit. Kenyeret, kolbászt és paradicsomot vett elő, amit egy útszéli boltban vásárolt. Hirtelen egy árnyék villant fel a fényszórókban. Gábor alaposan megnézte: egy kutya ült a kivilágított tér szélén. Vékony, bozontos, intelligens, figyelmes szemmel. Nem nyüszített vagy könyörgött – csak ült és figyelt. – Hát te is éhes vagy? – kérdezte Gábor, letörve egy szelet kenyeret. – Tessék, vedd el – nyújtotta a kezét a kenyérrel, önkéntelenül is észrevéve, hogy a kutya a nyilvánvaló éhség ellenére nem kapkod az étel után, nyugodtan és méltóságteljesen vár. – Értelmiségi vagy, testvér, ahogy látom. A kutya óvatosan odalépett, óvatosan elvette a jutalomfalatot, és nem ment el. Miután megette a kenyeret, folyamatosan Gáborra nézett, mintha várna valamit. – Nincs más, bocsánat – legyintett a kezével. A kutya oldalra billentette a fejét, majd megfordult, és néhány lépést tett. Megállt, visszanézett Gáborra. – Mi az, hogy követni téged? – vigyorgott. – Bocs, haver, jobb, ha megtalálom az utat. A kutya megugatott. Halkan, de kitartóan. Újra tett néhány lépést, és megfordult. „Teljesen őrült – egy kutyával beszélgetni” – gondolta Gábor. De valami megragadta abban a tekintetben. Valami kitartás? Szorongás? – Jól van, nem voltam – motyogta, és kiszállt a fülkéből. – Még mindig itt állok, mint egy bolond. Hajtás, ha ez a helyzet... . Folytatás a kommentárokban👇👇👇

Egy falat kenyér – két élet ára 

– Szóval... sietek – morogta maga elé Gábor, miközben...

Elolvasom a cikket
Hirdetés
Megosztás a Facebookon
Hirdetés
Hirdetés