2014
okt
28
Láttak már olyan kazánt, amelyben nincs láng, azaz nincs égés, így nincs se füst, se károsanyag-kibocsátás, se hamu? Nos, bevallom, jómagam ahhoz a (valószínűleg) többséghez tartozom, aki még nem. Pontosabban csak néhány nappal ezelőttig, amíg el nem látogattam Egerszalókra, Tőgyi Balázshoz. A fiatal mérnök ugyanis épített egyet. Méghozzá egy működőképeset.
A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem széndioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel.
Hozzávalók: 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült), 2 m3 lószar, 2 m3 kerti komposzt (falevelek, konyhai hulladék), 8 talicska érett komposzt (humusz), kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa, ez esetben kb. 8 m3 kútvíz belement).
Elkészítés: A fa-aprítékot alaposan beáztatjuk. Az építés során igyekezzünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:lószar arány 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell. A 8db hőcserélő spirált 20cm-es rétegenként tegyük bele, kivezetéseit az építés idejére rögzítsük és címkézzük fel, az osztókra befejezéskor kössük. A rendszert vízzel töltsük fel úgy, hogy az automata légtelenítő szelepeket eltávolítjuk. Miután tele van vízzel a hőcserélő, légtelenítőt szereljük fel, és helyezzük nyomás alá (1.5-2 Bar) a rendszert.
Műszaki rész: A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot rögzítettünk. Ebből 8db készült. Az építés alatt ezeket a spirálokat a komposztkazán közepén, egymás felett, kb. 20 cm-enként a komposzt rétegek között helyeztük el. Kivezetéseiket előre felcímkéztük. A végén ezeket a csővégeket egy hideg (visszatérő) és egy meleg (kimenő) osztóra kötöttük. A 2 osztó a fő ki és bemenő csövekre csatlakoznak, ezen keresztül kerül a melegvíz a fűtendő helységbe. A keringetést szivattyú végzi, amit a mérési kísérlet miatt jelen esetben egy számítógép vezérel, de lehetőség van egyszerűbb hőkapcsoló alkalmazására is.
Módosítási javaslatok és ötletek:
Hirdetés
[ ]1. A kerítésháló nem túl szerencsés megoldás, mert lötyög, szétesik, torzul és megnyúlik, belédakad, és ha venni kell, akkor drága is. A háló bármilyen más, erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálóval helyettesíthető. Ha betonvashálót használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. A kereskedelmi forgalomban kapható, csapokkal felszerelt osztókat elég macerás a hőcsélő kivezetéseire szerelni, mivel a csővégek a 2. évben már le vannak vágva, véges hosszúságúak, mereven állnak, és nagyon nehezen illeszthetők az osztókhoz. Ráadásul az osztónak a kivezetései is közel vannak egymáshoz, kulccsal nehezen hozzáférhetők.
Amennyiben az osztó elferdül, mert húzzák a csövek, és így a légtelenítő a legmagasabb pont alá süllyed, funkcióját veszti. Ezért azt javaslom, hogy függőleges osztót készítsünk, külön erre a célra. 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk.
Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek.
Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón.
Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.
Szerk. megjegyzés
Mivel többen is érdeklődtek a technikai részletekről közzétesszük a szerző és épitettő szakember jan-04 megjelent facebook-os megjegyzését a komposztkazán hőtérpékével.
A komposztkazán ma reggeli (2014.01.04.) hőtérképe látható. Kis magyarázat hozzá, melyik szenzor hol van: A hőmérő szenzorok egymástól 30 cm távolságban helyezkednek el a komposzt függőleges metszeti síkjában. A legalsó szenzorsor a föld szintjén van, ezért hidegebb a többinél. A legfelső fölött még bő 30-40 cm komposzt van, ezért melegebb, mint a legalsó. Bár szerettem volna a szélső szenzorokat a komposzt széléhez illeszteni, a komposzt nagyobb lett (kicsit megnyúlt a kerítésháló), ezért a külső szenzorok is beljebb csúsztak. A hőeloszlást azonban így is jól szemlélteti: nem várt módon épp a mag körül (félkör ívben) a legmelegebb a komposzt és nem középen, a komposzt magjában. Sejtés: középen tömörebb a komposzt és így kevesebb oxigénhez jutnak a lélegző baktériumok, így kevesebb hőt termelnek.
A hőcserélő spirál 3D rajza - made by Zalán Vrazala, köszönet érte! Ez a komposzton belül helyezkedik el, ezért nem látszik. így viszont jól érthető, hogyan kapcsolódnak össze egy-egy osztón a spirálok hideg (külső ív) és meleg (belső ív)pontjai. Módosítási javaslatom ezeket az osztókat függőlegesen elhelyezni, így a spirálok ki és bemeneti pontjaik egyből az osztókra csatlakozhatnak, a légtelenítő továbbra is a legmagasabb ponton helyezkedik el, könnyebb összeszerelni, olcsóbb és hatékonyabb megoldása a feladatnak.
