Ezen lakások bérbeadásához nincs egységes törvényi szabályozás, az 1993. évi LXXVIII. törvény keretein belül minden önkormányzat saját hatáskörben, az általuk megalkotott helyi rendeletnek megfelelően dönthetnek, arról, hogy ki juthat hozzá ilyen lakáshoz.

A szociális bérlakásokat három csoportra osztják.

1. Szociális bérlakás

Akkor lehet ilyen típusú lakásra pályázni, ha pályázatot ír ki rá az önkormányzat.Hosszú várólistával kell számolni, ezért viszonylag ritkán kerül kiírásra, ilyen pályázat és akkor is mindössze néhány megpályázható lakás van.A pályázat elbírálására minden önkormányzatnak saját pontrendszere van és ennek megfelelően döntenek arról, hogy ki lesz jogosult a  lakásra!Ezek a  lakások általában nincsenek jó állapotban, rájuk fér  a felújítás, de ha a bérlő ennek költségeit vállalni tudja, akkor azt lelakhatja, vagyis beleszámítják neki a lakbérbe.Ritkán de előfordulnak, olyan lakások, melyek azonnal költözhető állapotban vannak.Ezekben a szociális bérlakásokban van lakbér, de ez általában nagyon alacsony, így jóval kedvezőbb, mint egy albérlet.A bérleti díj kiszámítás négyzetméter alapon történik.

2. Költségelvű bérlakás

Ne ijedjünk meg a kifejezéstől, ezen lakások bérleti díja is olcsó, hiszen az önkormányzat ebből nem hasznot remél, csak annyi pénzre van szükségük, mely fedezi a költségeiket, így mindenki jól jár.Természetesen a  bérleti díjuk valamivel több, mint a  szociális bérlakásoké.Ezeket a lakásokat is meg kell pályázni, óriási előnyük, hogy  nagy részükbe azonnal be lehet költözni, nem kell felújításokat végezni, általában jó állapotban vannak.

3. Piaci alapú bérlakások

Ezeket a lakásokat is helyi pályázat alapján lehet elnyerni.A  bérleti díjak alapja itt is az, hogy a lakás hány négyzetméteres.Ezen lakások között is kevésnek mondható az a szám, amelyet meg szoktak pályáztatni de mégis többet, mint a  szociális bérlakásokból.Ezek a  lakások mind jó állapotban vannak, igény szerint azonnal beköltözhetők.A bérleti díj kiszámítása ebben az esetben is négyzetméter alapon történik, minden önkormányzat más és más díjszabást használ.

Kaphatok önkormányzati lakást pályázat nélkül is?

Igen, a lakásokat mint, ahogyan már cikkünkben említettünk nem minden esetben pályáztatják meg.Az önkormányzatok saját rendeletében szerepel, hogy milyen esetben adhatók ilyen lakások pályázat nélkül, például szociális gondoskodás körében, közérdekű célok megvalósítása érdekében, jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség esetében.

Leggyakrabban ez a 2 ok, mely miatt szociális lakást utalnak ki: méltányossági lakáskérelem és átmeneti lakáskérelem.

Méltányossági lakáskérelem

Ha méltányossági alapon akarunk szociális bérlakáshoz jutni, akkor alapos indokkal kell szolgálnunk kérelmünkre, mert  a szabályok szigorúak.Ezeket a  méltányossági lakáskérelmeket gyorsa, soron kívül elbírálják a helyi rendeletben meghatározottak szerint.A kérelmünk okát nem elég megindokolni, hivatalos dokumentációval kell igazolni állításinakat.Általában méltányossági okból a különösen rászorulók szoktak szociális bérlakást kapni.Itt nem pontrendszer alapján történik az elbírálás!Ebben az esetben is kell bérleti díjat fizetni, mely általában alacsony.

Átmeneti lakáskérelem

Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a meghatározott feltételrendszer szerinti okok egyikének megfelel az igénylő például természeti katasztrófa, tűzkár stb. esetén, ha a saját ingatlan lakhatatlanná vált.Ezeket a kérelmeket szinte azonnal, néhány napon belül elbírálják.A bérlőnek itt is kell bérletei díjat fizetni, de ez nagyon alacsony.

Ha szociális lakásra pályázunk érdemes odafigyeléssel kitölteni a  pályázati lapot, a  szükséges időt rászánni, mert a pályázatunkat a  hibák miatt bármikor visszadobhatják.Ha valamivel nem vagyunk tisztában mindenképpen érdemes felkeresni a helyi önkormányzat illetékeseit, hogy segítsenek a  pályázati lap kitöltésében.Minden önkormányzat saját nyomtatvánnyal rendelkezik erre a  célra, figyeljünk oda, hogy a helyileg illetékes önkormányzat nyomtatványát töltsük ki.Figyeljünk arra, hogy minden kért adatot helyesen adjunk meg, ne hiányozzon semmi.A kért dokumentumokat feltétlenül csatoljuk hozzá pályázatunkhoz.Akikkel együtt kívánunk költözni azoknak az adataira is szükség van, ezek se maradjanak ki a pályázatból.

Sajnos a  legtöbb önkormányzat valóban kevés önkormányzati bérlakással rendelkezik, így a pályázatok beadása után egy várólistát állítanak fel, amit sajnos nem is kötelező megfelelően vezetni az önkormányzatnak.A várólistának köszönhető, hogy olykor egy “kevésbé rászorult” családnak akár éveket is kell várnia egy ilyen lakásra.

Vannak, olyan kerületek is, ahol csupán közalkalmazottak juthatnak ilyen lakáshoz.Vannak, olyan kerületek, ahol ugyan vannak szociális bérlakások, de az önkormányzat nem adja ki senkinek őket, más célra használják.

Minden esetben szinte más a pályázati rendszer, de  a legfontosabb szempontok közé tartozik a család anyagi helyzet, a gyermekek száma,  a költözni kívánók száma, az is pontosan meg van határozva, hogy egy főre hány négyzetméternek kell jutni, így egyes lakások nem minden pályázónak felelnek meg a szabályozás szerint.Általánosságban elmondható, hogy a családosok előbb tudnak ilyen lakáshoz jutni, mint az egyedülállók.Ha  a pályázónak bármilyen ingatlana vagy ingatlan tulajdonrésze van, akkor kizárják a  pályázók köréből, nem juthat szociális bérlakáshoz.