Soha nem tudunk betelni a szép történetekkel, az alábbi is egy ilyen.
“Azon a héten a hét vége felé volt egy időpontom a nőgyógyásznál. De egyik reggel korán felhívtak, hogy ha lehet, akkor tegyük át az időpontot arra a napra.
A gyerekek már elmentek az iskolába és a férjem is elmentek a munkahelyére. Reggel 8,45 volt és azt kérték, hogy menjek be 9,30-ra.
35 perc kellett, hogy odaérjek, tehát nem volt sok időm. Általában nagyon jól megmosakszom ilyen vizsgálatok előtt, de most erre nem nagyon volt időm.
Lerohantam a lépcsőn, levettem a pizsamanadrágomat. A mosdókagylón volt egy kis törölköző, azt benedvesítettem és megmostam vele magam. Nem volt arra időm, hogy jól lezuhanyozzak.
A törölközőt bedobtam a szennyes tartóba, gyorsan felvettem egy nadrágot és beugrottam a kocsiba. Gyorsan ránéztem az órámra és láttam, hogy még épp időben vagyok.
Néhány percet kellett várnom a várószobában és máris én következtem. Tudom, hogy hogy történnek az ilyen vizsgálatok, tehát levetkőztem és felültem a nőgyógyászati székbe. Próbáltam ellazulni, miközben a székben feküdtem és arra gondoltam hogy jó messze vagyok innen, mondjuk Párizsban.
Egy kicsit meglepődtem, mikor a nőgyógyász megszólalt: “Ó, úgy látom Ön ma reggel igazán kitett magáért, nem igaz?”
Nem válaszoltam erre a kérdésre, mert fogalmam sem volt, mit értett ez alatt.
Nagyon örültem, mikor befejezte a vizsgálatot, gyorsan felöltöztem és elmentem bevásárolni, aztán pedig haza. Nemsokára hazajött 6 éves kislányom az iskolából, játszani kezdett, aztán egyszer csak megkérdezte: “Anya, hol van az a kis törölközőm?”
Kértem, hogy vegyen elő egy másikat, de ő azt mondta: “Nem, nekem most az kell, ami a mosdókagylón volt, mert arra szórtam az összes csillámport.”
Soha nem fogok visszamenni ehhez a nőgyógyászhoz, ……soha!”
