2016
jún
08
Hallom létezett egykor egy titkos akkord,
Amit Dávid játszott és az Úr kedvére volt
S bár téged nem érdekel, elmondom újra.
Az ötös követte a négyeset, egy moll, egy durr s máris megszületett
S a király zavarban súgta: Halleluja
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.
Bizonyság kellett, bár volt hited,
A háztetőn állt, s hosszan nézhetted,
A hold fényében fürdött, kivirulva.
És megbűvölt, és levágta hajad,
Leláncolt, széttörte trónodat,
És az ajkadról ellopta végleg: Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.
