Gátolja a tumorképződést, jó a szívre is..
Az eperfa (Morus sp.) az eperfafélék családjába való. Sokan helytelenül szederfaként ismerik, mert termése valóban a szederhez hasonló, de utóbbi egy másik növénycsaládba, a rózsafélékhez tartozik.
Az eperfa levelét, ágát és kérgét régóta használják a kínai orvoslásban. A fekete, a piros, és fehér eperfa igen elterjedt szerte Indiában, ahol nagyon népszerű, kedvelt gyümölcs, és termését nem csak nyersen, hanem szárítva is fogyasztják, továbbá lekvárok, gyümölcslevek és likőrök formájában. Ázsiában is sok helyen termesztik, különösen a fehér eperfát, ugyanis a selyemhernyók számára az egyedüli táplálékforrást ennek a fának a levelei jelentik. Gyümölcse Európában is népszerű. Hazánkban is megtalálható sok háznál, de gyakran még a parkokban is, ugyanis a városi régiókban is meghonosodott.
Gyümölcsét éretlenül nem szabad fogyasztani, mert bódító és hallucinogén hatású, de éretten kiváló ásványi anyag (K, Ca, Na, Mg, Fe, Zn), vitamin (B2, B3, C-vitamin), és antioxidáns forrás, mind a fehér mind a fekete eperfa gyümölcse.
Az eperfafélék termései köztudottan gazdag flavonoidforrások, kvercetin, rutin, kempferol, apigenin, luteolin és izokvercetin is található bennük, melyek mind kiváló antioxidánsok. Mind a fehér, mind a vörös és a fekete gyümölcs is gazdag fenolforrás, ezáltal jótékonyan hatnak a szívünkre. Általában a piros és sötétlila színű gyümölcsök ismertek arról, hogy sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaznak antioxidáns hatóanyagokat.
