Botrány az elnémított mikrofon miatt: példátlan szigor jöhet a parlamentben
Kivonulás lett Hankó Balázs elnémításából
Egyre súlyosabb a helyzet az Országgyűlésben. Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök korábban már állásfoglalást kért az Országgyűlés Igazságügyi és alkotmányügyi bizottságától arról, hogy hogyan kell értelmezni a személyes érintettséget.
Az állásfoglalás a jövő hétre elkészülhet – mondta Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnök a házbizottság hétfői rendkívüli ülését követően. A politikus hangsúlyozta, hogy ha elkészül a válasz, az talán megnyugtató lesz a frakciók számára.
A házbizottság ülését a Fidesz és a KDNP kérésére azután hívták össze, hogy az ellenzéki pártok hétfőn kivonultak a parlament üléséről. A két frakció tagjai azt követően hagyták el a termet, hogy a miniszterelnök felszólalását követően személyes érintettség okán Hankó Balázs kezdett felszólalásába.
Az elnöklő Hallerné Nagy Anikó azonban arra hivatkozva, hogy Hankó Balázs eltért a tárgytól, megvonta tőle a szót. Az eset újabb komoly vitát indított el arról, milyen körülmények között lehet elnémítani egy képviselő mikrofonját, illetve milyen szankciókat alkalmazhat az ülés vezetője.
A kialakult helyzet miatt ismét előtérbe került a személyes érintettség pontos meghatározása. A frakciók számára azért is lehet fontos az Igazságügyi és alkotmányügyi bizottság állásfoglalása, mert ez határozhatja meg, milyen felszólalások engedélyezhetők, és mikor lépheti túl egy képviselő a házszabály által biztosított kereteket.
Kemény szankciók jöhetnek a felszólalások miatt
Latorcai Csaba (KDNP), a parlament alelnöke az ülés után az MTI kérdésére közölte, a házbizottságban már régóta zajlik a „diskurzus” erről a témáról. A vita tehát nem most kezdődött, a parlamenti felszólalások hangneme és a személyes érintettségre hivatkozó szókérések száma azonban új szintre emelte a konfliktust.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:
„Magyar Péter egy olyan hangot hozott be az Országgyűlés üléstermébe, ami korábban nem volt szokványos”.
Hangsúlyozta, a házbizottságban is elhangzott, hogy korábban egy teljes ülésszak alatt fordult elő „annyi személyes szókérés annyi megszólítás után, mint ami most egy ülésnapon megvalósul”.
HirdetésA megszaporodott szókérések miatt egyre nehezebb fenntartani az ülések eredeti menetét. A vita középpontjába ezért nemcsak a képviselők hangneme, hanem az elnöklő személy jogköre is bekerült. A kérdés az, hogy mikor elegendő egy figyelmeztetés, és milyen esetben indokolt azonnal megvonni a szót a felszólalótól.
@index.hu A Fidesz kivonult az ülésteremből, miután Hankó Balázstól megvonták a szót az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén. #magyarország #parlament #hankóbalázs #fidesz #indexhu ♬ eredeti hang – Index.hu - Index.hu
Latorcai Csaba hangsúlyozta, az országgyűlési törvény és a házszabály alapján a szó megvonása előtt minden esetben fel kell szólítani a képviselő arra, hogy térjen a tárgyra, „én nem emlékszem, hogy a mai napon ez így történt volna”.
Rapid szómegvonásra akkor van lehetőség, ha a felszólalás különösen sérti akár az Országgyűlés tekintélyét, akár valamelyik képviselőt vagy közéleti szereplőt – tette hozzá. Az ügyben készülő állásfoglalás ezért meghatározó lehet: pontosíthatja a személyes érintettség szabályait, és egyértelműbb keretet teremthet a szómegvonás, valamint az esetleges további parlamenti szankciók alkalmazásához.
(MTI nyomán)
