Ha valaha nem akarok enni, ne erőltesd. Jól tudom, hogy mikor kell ennem és mikor nem.
Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni, nyújsd a kezed, ahogy azt én tettem, mikor te tanultál járni.
És amikor egy napon azt mondom neked, hogy nem akarok tovább élni... hogy meg akarok halni... ne légy dühös, egyszer ezt is meg fogod érteni. Próbáld meg megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem.
Egy nap majd megérted, hogy minden hibám ellenére mindig a legjobbat akartam neked, és, hogy az utat szerettem volna előkészíteni neked.
Nem érezhetsz sem szomorúságot, sem dühöt vagy tehetetlenséget, ha a közeledben vagyok. Mellettem kell lenned, próbálj meg megérteni, és segíts nekem, ahogy azt én is tettem, amikor megszülettél.
Segíts járnom, segíts befejezni az utam szeretettel és türelemmel. Megfizetek majd egy mosollyal, és azzal a mérhetetlen nagy szeretettel, amellyel mindig szerettelek.
