Az erkölcsi normák és a jogszabályok előírják, hogy a szülők kötelesek gondoskodni a gyermekükről addig, amíg el nem érik a nagykorúságot. Ugyanakkor nincs olyan törvény, amely arra kötelezné a gyermekeket, hogy a szülőkről gondoskodjanak, miután azok nyugdíjba mentek.
A döntés, hogy az idős anyáról vagy apáról gondoskodik-e, a gyermekek saját belátására van bízva, pontosabban, saját értékrendje szerint dönthet erről, figyelembe véve a gyakorlati lehetőségeit is.
De kinek van igaza? Annak, aki munkáját és személyes életét áldozza fel annak érdekében, hogy állandóan közel maradjon az idős szeretteihez, vagy az, aki segíti a nyugdíjas szüleit elhelyezkedni egy öregek otthonában?
Sokan úgy vélik, hogy a gyerekeknek mindenképpen gondoskodniuk kell a szülőkről olyan módon, ahogy egykor a szülők gondoskodtak róluk, gyermekekről. De nézzük csak meg közelebbről! A GYES/GYED legfeljebb három évig tart, majd a gyermek óvodába megy, vagy gondozóval marad, aztán pedig iskolába megy. A nyugdíjasnak viszont arra van szüksége, hogy valaki a közelében legyen, több, mint három évig.
A nyugdíjas gondozása magába foglalja a kötelező orvosi ellátást is. A fiatal anyák általában orvoshoz fordulnak a kisgyermekükkel kapcsolatos problémákkal, betegségekkel kapcsolatban. De akkor, amikor megöregszenek, valamilyen okból kifolyólag ennek ellenkezőjét várják el a gyermeküktől: azaz, hogy az egészségügyi kérdésekben kompetens legyen, és súlyos vagy krónikus betegségeit saját maga tudja kezelni.
Teszik sokan mindezt anélkül, hogy megértenék, hogy az efféle, saját gyógyítási mód legrosszabb esetben akár az életükbe is kerülhet. Érdemes ilyenkor arra emlékeztetni, hogy szülőként a gyermekük kezelését is ápolókra és orvosokra bízták, miközben könnyen meglehet, hogy ők maguk eközben dolgozni mentek, de amikor most felajánlják számukra a szaksegítséget, azt megtagadják.
Az öregek otthonába adás
Nézzük meg a külföldön gyűjtött statisztikákat. Az Egyesült Államokban például az idősebb amerikaiaknak mindössze 3%-a él az öregek otthonában. Ezt a 2010-ben végzett népszámlálási adatokból tudjuk.
A legtöbb magányos, öreg férfi és nő Amerikában az otthoni gondozást választja, feltéve, persze, ha erre lehetősége van. Az öregek otthonában kezdetben ugyanúgy viselkednek, mint a gyermekek az óvodában.
