A Tisza hozzányúl a választási törvényekhez: szinte lehetetlen lesz újabb kétharmadot szerezni
Arányosabb választási rendszert vezetne be a Tisza
A Tisza Párt várhatóan másfél-két éven belül új választási törvényt fogadhat el, amely alapjaiban alakítaná át a jelenlegi rendszert. Melléthei-Barna Márton, a párt frakcióvezető-helyettese és jogi vezetője a 24.hu-nak arról beszélt, hogy egy arányosabb választási rendszert szeretnének létrehozni, amely jó eséllyel megakadályozná, hogy egyetlen párt ismét kétharmados parlamenti többséget szerezzen.
A vállalás politikailag azért különösen jelentős, mert a Tisza jelenleg maga is kétharmados felhatalmazással rendelkezik. Elvileg ugyanúgy kihasználhatná a rendszer torzításait, ahogyan azt korábban a Fidesz tette, a bejelentés szerint azonban nem ezt az utat választanák. A kormánytöbbség saját későbbi mozgásterét is korlátozná annak érdekében, hogy Magyarországon egyetlen politikai erő se szerezhessen ismét szinte korlátlan közjogi hatalmat.
A jelenlegi választási rendszer több ponton is felnagyíthatja a győztes párt eredményét. A Tisza szerint ezért nem egyszerűen néhány technikai szabály módosítására, hanem a teljes rendszer logikájának újragondolására van szükség. Egy arányosabb rendszerben a parlamenti mandátumok jobban követhetnék a választók által leadott szavazatok arányát, és kisebb lenne annak az esélye, hogy egy párt a támogatottságánál jóval nagyobb parlamenti hatalmat kapjon.
A változtatás egyik legfontosabb célja az lehet, hogy a kétharmados többség ne válhasson ismét könnyen megszerezhető hatalomtechnikai eszközzé. A kormányozhatóság továbbra is fontos maradna, de a nagy közjogi döntésekhez szélesebb együttműködésre és valódi politikai konszenzusra lehetne szükség. A pártok így nem kizárólag saját erejükre támaszkodva írhatnák át az ország alapvető szabályait.
A bejelentés ezért jóval többről szól, mint a választókerületek vagy a mandátumelosztás átalakításáról. A kérdés az, hogy a Tisza valóban hajlandó-e saját kétharmados hatalmának is határt szabni, és olyan rendszert létrehozni, amely később akkor is korlátozza, ha az már politikailag hátrányos lenne számára.
A győzteskompenzáció és a levélszavazatok rendszere is megváltozhat
Melléthei-Barna Márton szerint a jelenlegi választási rendszer több ponton torzította a politikai versenyt. Külön kiemelte a győzteskompenzációt és a levélszavazatok rendszerét, amelyek a Fidesz-korszakban fontos szerepet játszottak a kétharmados többségek kialakulásában.
A győzteskompenzáció alapján nemcsak a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok kerülnek fel a pártlistákra, hanem a győztes jelölt „felesleges” szavazatai is. Ez azt jelenti, hogy a rendszer tovább erősíti azt a pártot, amely egy választókerületet egyébként is megnyert. A Tisza szerint ez a szabály hosszú időn keresztül aránytalanul felnagyította a Fidesz választási eredményeit.
Így történhetett meg, hogy egy politikai erő a leadott szavazatok arányához képest jóval nagyobb parlamenti hatalmat kapott. A kétharmados többség birtokában pedig egyetlen párt széles körben alakíthatta át az ország közjogi berendezkedését, intézményeit és alapvető szabályait.
A Tisza ezt a logikát szeretné megtörni. A cél az, hogy a következő választások után ne ismétlődhessen meg az a helyzet, amelyben egy párt a választási rendszer sajátosságai miatt túlhatalomhoz jut, majd ezt a hatalmat intézmények, szabályok és közpénzből működő hálózatok hosszú távú bebetonozására használja fel.
A levélszavazatok rendszerének felülvizsgálata szintén napirendre kerülhet. A részletes terveket egyelőre nem ismertették, de a Tisza álláspontja szerint olyan világos, átlátható és mindenkire azonos módon vonatkozó szabályokra van szükség, amelyek mellett nem merülhet fel, hogy bizonyos választói csoportok eltérő feltételekkel szavazhatnak.
A változtatások azonban csak akkor lehetnek hitelesek, ha nem bosszútörvényként vagy az aktuális kormánytöbbség érdekei szerint készülnek el. Nyilvános vitára, szakmai egyeztetésre, előre kiszámítható szabályokra és erős jogi garanciákra lesz szükség. Ellenkező esetben az új rendszer ugyanúgy politikai eszközzé válhatna, mint az, amelyet a Tisza most le akar bontani.
A Fidesz számára a bejelentés különösen kellemetlen lehet. A párt jelenleg ellenzékből támadja a Tiszát, miközben Magyar Péterék éppen annak a választási rendszernek az aránytalanságait szüntetnék meg, amely korábban Orbán Viktor hatalmának egyik legfontosabb alapját jelentette.
Ha a Tisza valóban olyan szabályokat fogad el, amelyek saját későbbi kétharmados többségének esélyét is jelentősen csökkentik, az nehezen illeszthető bele abba a fideszes állításba, hogy a párt kizárólag saját hatalmának bebetonozására törekszik.
Előbb az új alkotmány és a népszavazás következhet
Melléthei-Barna Márton szerint a választási reformra az új alkotmány elfogadása és az azt megerősítő népszavazás után kerülhet sor. A változtatás tehát nem azonnal történne meg, de a politikus szerint másfél, legfeljebb két éven belül megszülethet az új választási törvény.
A Tisza nem egy gyors törvénymódosítással szeretne hozzányúlni a választási rendszerhez, hanem egy átfogó közjogi átalakítás részeként. A választási szabályok ugyanis az állam működésének alapjai közé tartoznak, ezért azokat az új alkotmányos renddel összhangban kívánják kialakítani.
A párt álláspontja szerint az új rendszer egyik legfontosabb garanciája az lehet, hogy a választási szabályokat többé ne lehessen egyetlen politikai oldal érdekei szerint átírni. Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a választási törvény nem pusztán technikai szabályok összessége, hanem olyan hatalmi szerkezet, amely hosszú időre meghatározhatja a politikai verseny eredményét.
HirdetésA reform akkor lehet valódi demokratikus korrekció, ha világos és előre látható szabályokat tartalmaz, amelyek minden pártra és jelöltre ugyanúgy vonatkoznak. Ha valóban az arányosság növelése és a kétharmados túlhatalom minimalizálása a cél, akkor a Tisza olyan féket építhet be a rendszerbe, amely a jövőben saját magát is korlátozza.
Melléthei-Barna az Alaptörvény 17. módosításával és Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzetével kapcsolatban is megszólalt. A politikus nem számít alkotmányos válságra. Szerinte az államfő előtt három lehetőség áll: aláírja a megbízatása megszüntetéséről szóló jogszabályt, lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, amellyel legfeljebb időt nyerhet.
A Tisza jogi vezetője úgy véli, Sulyok Tamás helyzete nagyon rövid időn belül rendeződhet. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a közjogi méltóságok ilyen módon történő leváltása egyedi és rendkívüli eset, nem pedig olyan általános gyakorlat, amelyet a későbbiekben rendszeresen alkalmazni lehetne.
Ez azért fontos, mert a Fidesz azzal támadja az Alaptörvény módosítását, hogy az precedenst teremthet politikai leszámolásokra. A Tisza ezzel szemben azt állítja, hogy a jelenlegi helyzet különleges, és nem arról van szó, hogy a jövőben minden közjogi szereplőt a kormánytöbbség pillanatnyi érdekei alapján lehetne eltávolítani.
A vita ennek ellenére rendkívül súlyos, hiszen egy köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése az egyik legerősebb közjogi beavatkozás. A Tisza álláspontja szerint azonban a választói felhatalmazás és az Orbán-rendszer közjogi örökségének lebontása indokolja a rendkívüli megoldást.
A 12 éves mandátumkorlát is átalakítaná a magyar politikát
Az Alaptörvény 17. módosításának másik vitatott eleme a képviselői mandátum 12 éves korlátozása. Melléthei-Barna Márton elismerte, hogy ez valóban korlátozást jelent, ugyanakkor szerinte világos társadalmi célja van: új politikai erők, új politikusok és új szereplők előtt nyitná meg a közéletet.
A Tisza jogi vezetője szerint a magyar politika túlságosan hosszú időre záródott rá ugyanazokra az arcokra, pártelitekre és politikai hálózatokra. A mandátumkorlát ezt a rendszert törné meg, és gyorsabb politikai megújulást kényszerítene ki.
A szabály az ellenzéki politikusokat először 2030-ban érintené, így a Tisza szerint elegendő idő áll rendelkezésre a felkészülésre. A Fidesz ugyanakkor úgy értelmezi az intézkedést, hogy a kormánytöbbség politikai versenytársakat próbál kiszorítani a parlamentből.
A vita központi kérdése az, hogy a 12 éves mandátumkorlát demokratikus reformnak vagy hatalmi eszköznek tekinthető-e. Az biztos, hogy a változtatás alapjaiban alakítaná át a magyar parlamenti politizálás működését. A hosszú évtizedeken keresztül ugyanazon a helyen ülő hivatásos politikusok helyett gyorsabb személyi cserélődést és rendszeresebb politikai megújulást eredményezne.
A történet politikai iróniája, hogy a Fidesz most jogállami veszélyről beszél, miközben a jelenlegi torz választási rendszer, a közjogi bebetonozás és a kétharmados túlhatalom kultúrája nagyrészt az Orbán-kormányok időszakában alakult ki.
Most a Tisza azt ígéri, hogy arányosabb rendszert vezet be, és csökkenti annak lehetőségét, hogy bármely párt ismét ekkora hatalmat összpontosítson a kezében. Emiatt a Fidesz nehezen tudja hitelesen azt állítani, hogy kizárólag a demokráciát próbálja megvédeni.
A Tiszának azonban továbbra is bizonyítania kell, hogy a változtatásokat nem aktuális pártérdekből vagy politikai bosszúból vezeti be. Egy új választási törvényhez széles körű szakmai egyeztetésre, átlátható döntéshozatalra, társadalmi vitára és olyan garanciákra lesz szükség, amelyek kizárják az újabb politikai visszaéléseket.
Ha a párt valóban olyan rendszert alkot, amelyben egyetlen politikai erő sem tud könnyen kétharmados többséget szerezni, az a kormányváltás egyik legfontosabb intézményi következménye lehet. Ebben az esetben nemcsak az Orbán-rendszer egyik fő hatalmi eszközét bontanák le, hanem annak a lehetőségét is jelentősen csökkentenék, hogy később bárki más ugyanazon az úton építsen ki újabb túlhatalmat.
A magyar politika egyik legfontosabb kérdése most az, hogy a Tisza kétharmados többsége valóban képes-e önmagát korlátozni. Ha igen, az egy új politikai korszak kezdetét jelentheti. Ha azonban az ígért önkorlátozás elmarad, a Fidesz kritikái is könnyebben találhatnak célba.
A bejelentett irány egyértelmű: kevesebb választási torzítás, arányosabb parlamenti képviselet és olyan rendszer kialakítása, amelyben a kétharmados többség többé nem a győztesnek járó hatalomtechnikai jutalom, hanem valóban csak kivételes társadalmi támogatottság mellett elérhető eredmény.
