A Tisza képviselői felvették mandátumaikat, és máris dőlni kezdtek a dominók
Hétfőn új szakaszba lépett a kormányváltás folyamata: a Tisza Párt listáról bejutott képviselői felvették mandátumaikat, miközben egymás után érkeznek a személyi, pénzügyi és intézményi bejelentések. A május 9-én megalakuló Országgyűlés előtt már nemcsak az látszik, kik kerülhetnek fontos parlamenti és kormányzati pozíciókba, hanem az is, hogy a régi rendszer gazdasági és intézményi hátországa körül is megindult a mozgás.
Balásy Gyula felajánlása lett a nap politikai földrengése
A nap egyik legnagyobb visszhangot kiváltó híre Balásy Gyulához kötődött. A kormányzati kommunikációs megbízásokból ismert üzletember közjegyzői okiratban ajánlotta fel médiavállalatait és magánvagyonának jelentős részét a magyar államnak. A beszámolók szerint Balásy a Lounge Design, a Lounge Event és a New Land Media Kft.-ben lévő üzletrészeiről, valamint a Visual Europe Zrt.-ben meglévő tulajdonáról is lemondana az állam javára.
A Telex szerint Balásy a Kontrollnak adott interjúban hozta nyilvánosságra, hogy közokiratban lemond több kulcscégéről, emellett három magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is felajánlotta az államnak. A 444 felidézte, hogy Balásy cégei 2018 óta sorra nyerték a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs tendereit, ezért a mostani lépés sokak szemében a NER gazdasági hátországának megingását jelzi. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy saját, 2024-es Partizán-interjújából idézett: „Ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.”
Tanács Zoltán digitális államot ígér
Közben Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterjelöltje is részletesebb képet adott arról, milyen irányba alakítanák át az állami informatikát. A Portfolio élő összefoglalója szerint Tanács arról írt, hogy a kormányzati digitális rendszerekben előnytelen szerződések, túlárazott beszerzések, szállítói kiszolgáltatottság, ismeretlen forráskódok és gyenge minőségű, mégis drága rendszerek jellemezték a leköszönő időszakot.
Külön példaként az elektronikus ingatlan-nyilvántartást emelte ki, amely szerinte tízmilliárdos fejlesztés után sem működik megfelelően. A tervei szerint az új kormány egységes informatikai sztenderdeket, központilag szervezett alaparchitektúrát, átlátható licencgazdálkodást és ésszerűbb fejlesztési modellt alakítana ki. A Qubit korábbi összefoglalója szerint az új tárca a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a digitális közszolgáltatások és az állami adatvagyon területét is felügyelné.
Vita robbant a költségvetési hiányról és Budapest pénzéről
HirdetésA kormányváltás előtti napok egyik legélesebb konfliktusa a költségvetési hiány körül alakult ki. Magyar Péter szerint az idei államháztartási hiány a hivatalos 3,9 százalékos cél helyett akár 6,8 százalékra is nőhet. A leendő miniszterelnök azt állította, hogy a leköszönő kormány az utolsó héten is újabb kötelezettségvállalásokra készül, ezért felszólította a minisztériumi vezetőket, hogy az új kormány megalakulásáig ne vállaljanak új pénzügyi kötelezettségeket.
Gulyás Gergely ezt határozottan cáfolta. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány kizárólag a választás előtt meghozott és a költségvetésben szereplő döntések kifizetését tette lehetővé, a választások másnapján pedig megtiltotta az új kötelezettségek vállalását. Közben Budapest finanszírozása is napirendre került: Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy a főváros helyzetének rendezéséhez százmilliárdos nagyságrendű pluszforrásra lenne szükség, a Portfolio összefoglalója szerint pedig körülbelül 200 milliárd forintnyi többletforrást említett.
Erasmus, Brüsszel és az új rendszer első nagy próbái
Orbán Anita, a leendő miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter arról posztolt, hogy helyreállítanák a magyar diákok hozzáférését az Erasmus-programhoz. A Portfolio összefoglalója szerint Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke is megszólalt az ügyben, miután az Európai Parlament április végén megszavazta az Erasmus+ következő költségvetési időszakának megerősítését.
Ez azért fontos, mert Magyar Péter korábban az akadémiai szabadság visszaállítását az uniós források hazahozatalának egyik kulcskérdéseként emlegette. Az Erasmus-ügy rendezése akár az alapítványi egyetemi modell felülvizsgálatával is összefügghet, hiszen éppen ez a konstrukció vezetett korábban a magyar egyetemek egy részének uniós programokból való kizárásához.
A Tisza képviselőinek mandátumfelvétele tehát nem pusztán technikai parlamenti mozzanat volt. Balásy Gyula cégfelajánlása, a digitális állam újraszervezésének terve, az Erasmus visszaállításának ígérete, a fővárosi finanszírozási vita és a költségvetési hiány körüli összecsapás mind ugyanabba az irányba mutat: az új kormány még meg sem alakult, de már most elkezdődött a régi rendszer gazdasági és intézményi újrarendezése.
