Egy érettségi feladatból országos vita lett
Alig indult el a 2026-os érettségi szezon, máris komoly közéleti vita alakult ki a magyar nyelv és irodalom írásbeli egyik feladata miatt. A középszintű magyarérettségin Jókai Mór életpályája, Arany János, szóképek, versrészletek és művek szereplőinek felismerése mellett Wass Albert és Herczeg Ferenc is előkerült az irodalmi feladatlapban.
A feladat önmagában nem tűnt hosszúnak vagy különösebben nehéznek. Az Index által megszólaltatott szaktanár szerint a feladatsor nem volt meglepő vagy teljesíthetetlen, megfelelő tudással és logikával megoldható volt. A botrány mégsem a nehézség miatt robbant ki, hanem azért, mert Wass Albert szerepelt a vizsgán.
A Mazsihisz szerint Wass Albertnek nincs helye az érettségin
Erre reagált élesen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz közleményében azt írta: bíznak benne, hogy Wass Albert utoljára szerepelt magyarérettségin, és azt javasolják az új oktatási kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Alaptantervet.
A szervezet szerint Wass Albert közéleti szerepvállalása, politikai nézetei és szélsőjobboldali kapcsolatai miatt méltatlan arra, hogy a magyarérettségi részévé váljon. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy „nyilas nézeteket valló szerzőnek” tartják, és remélik, a következő évek oktatáspolitikája nem várja el a diákoktól, hogy az ő életéből és műveiből készüljenek a középiskola egyik legfontosabb vizsgájára.
A Mazsihisz azt is kifogásolta, hogy Wass Albert az emigrációban kapcsolatban állt az Új Hídfő című lappal, amelynek főszerkesztője Fiala Ferenc volt, a Szálasi-rendszer egykori sajtófőnöke. A Blikk összefoglalója szerint a szervezet arra is emlékeztetett, hogy Wass egyik művében a zsidóságot dehumanizáló módon ábrázolta, és szerintük ezek a tények nem választhatók le az íróról.
Az új Tisza-kormányhoz fordulnak
A vita politikai súlyát az adja, hogy a Mazsihisz már nem a leköszönő oktatási irányítástól vár megoldást, hanem az új kormányzattól. A közleményben egyértelműen azt javasolták az új oktatási kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Alaptantervet, és gondolja újra Wass Albert helyét az irodalmi tananyagban.
Ez azért kényes ügy a Tisza-kormány számára, mert az oktatás átalakítása eleve az egyik legfontosabb vállalásuk közé tartozik. Ha valóban külön oktatási minisztérium jön létre, akkor az első nagy kulturális-oktatási viták egyike éppen az lehet, hogy kik és milyen szempontok alapján szerepeljenek a tananyagban és az érettségiben.
Wass Albert évek óta megosztó szerző a magyar közéletben. Vannak, akik a nemzeti irodalom fontos alakjaként tekintenek rá, mások szerint politikai nézetei, közéleti szerepvállalása és szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem emelhető be kritikátlanul az oktatás központi anyagába. A mostani érettségi ezt a régi vitát robbantotta újra a felszínre.
A másik oldal azonnal védelmébe vette Wasst
A vita nem maradt egyoldalú. A Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra gyorsan reagált, és kiállt Wass Albert mellett. A Magyar Jelen beszámolója szerint azt írta, hogy Wass Albertet méltatlan támadások érik, és szerinte a mostani reakciók a régi „fasiszta, nyilas, antiszemita” bélyegek ismételgetéséről szólnak.
HirdetésEz jól mutatja, hogy a magyarérettségi egyik feladatából rögtön identitáspolitikai ügy lett. Nem csupán arról folyik a vita, hogy egy adott feladat szerencsés volt-e, hanem arról is, hogyan viszonyuljon a magyar oktatás a vitatott történelmi és irodalmi alakokhoz.
A kérdés nem egyszerű. Egy szerző irodalmi jelentősége és politikai múltja sok esetben nem választható el könnyen egymástól. Az oktatásban lehet helye vitatott alakok tárgyalásának, de nem mindegy, milyen keretben. Más az, ha egy szerzőt kritikai történeti kontextusban tanítanak, és más az, ha egy központi érettségi feladatban jelenik meg úgy, hogy a diákoknak a vizsgahelyzetben egyszerűen teljesíteniük kell a kérdést.
A diákok kerültek a politikai vita közepébe
A legkellemetlenebb az egész történetben az, hogy a vita végül az érettségizők feje fölött robbant ki. Több mint 76 ezer diák írt középszintű magyarérettségit, emelt szinten pedig több mint kétezren vizsgáztak magyarból. Ők hétfő reggel nem kultúrpolitikai állásfoglalásra mentek be, hanem egy vizsgára, amelynek eredménye továbbtanulásukat és jövőjüket is befolyásolhatja.
A mostani balhé éppen ezért különösen érzékeny. A diákoknak nem az a dolguk, hogy eldöntsék a Wass Albert körüli történelmi és politikai vitát. Nekik az a dolguk, hogy a tananyag és az érettségi követelmények alapján teljesítsenek. Ha egy ilyen szerző bekerül a központi vizsgába, akkor az már az oktatáspolitika és a feladatkészítők felelőssége.
A Mazsihisz közleménye is lényegében erre mutat rá: nem a diákokat támadják, hanem azt a döntést, amely Wass Albertet az érettségi rangjára emelte. A kérdés tehát az, hogy a jövőben milyen szakmai, történeti és etikai mérce alapján állítják össze a feladatsorokat.
Nagy vizsga előtt az új oktatási vezetés
A Tisza-kormány számára ez az ügy jóval több lehet egy egyszeri érettségi vitánál. Az új oktatási vezetésnek hamarosan döntenie kell arról, hogyan nyúl a Nemzeti Alaptantervhez, milyen szerzők maradnak kötelező vagy elvárt tananyagban, és milyen szemléletet képvisel majd az irodalomoktatás.
A kérdés nem az, hogy a vitatott szerzőkről tilos-e beszélni. Egy érett, kritikus oktatási rendszerben lehet és kell is beszélni nehéz életművekről, ellentmondásos történelmi szerepekről, antiszemitizmusról, szélsőjobboldali kapcsolódásokról és irodalmi értékről egyszerre. De az érettségi más műfaj. Ott minden bekerülő név és feladat hivatalos súlyt kap.
Ezért lett ekkora botrány Wass Albert szerepeltetéséből. A magyarérettségi nem egyszerű dolgozat, hanem országos mérce. Ha azon megjelenik egy szerző, azzal az állam üzen is arról, kiket tart a középiskolai műveltség részének.
A balhé még nem ért véget
A Mazsihisz megszólalása után valószínűleg nem zárul le gyorsan az ügy. A következő napokban könnyen jöhetnek újabb politikai reakciók, szakmai állásfoglalások és tanári vélemények. Az is kérdés, megszólal-e az új oktatási kormányzat, és ígér-e NAT-felülvizsgálatot vagy az érettségi feladatkészítés átláthatóbb szakmai kontrollját.
A mostani ügy világosan megmutatta, hogy az oktatás nem steril szakmai terület. Egyetlen érettségi feladat is képes felszínre hozni történelmi traumákat, identitáspolitikai törésvonalakat és a tananyag körüli régi vitákat.
A fiatalok most akaratukon kívül kerültek ennek a közepébe. Az új Tisza-kormány előtt pedig máris ott az első nagy oktatáspolitikai kérdés: marad-e minden a régi tananyag szerint, vagy valóban újragondolják, milyen múltképet, milyen szerzőket és milyen értékrendet kérnek számon a magyar diákokon.
