Az anyósom lakását felújították, így 4 hónapra hozzánk költözött. Még most is alig hiszem el, hogy ezt csinálta nálam (1. oldal)

Az már bebizonyosodott, hogy anyósom ez alatt az idő alatt úgy élt nálunk mintha egy kellemes nyaraláson volna luxus kiszolgálással. Nem szeretem a konfliktusokat, egyszerűbb számomra, ha azt csinálom amire megkérnek ahelyett, hogy az én álláspontom miatt veszekedjek. Soha nem veszekszem vele inkább mindent ráhagyok.

Az anyósom állandóan azt mondja, hogy a fia tojást kellene reggelizzen, de a férjem nem szereti a tojást. Ez azt jelenti, hogy ameddig anyósom nálunk lakik minden reggel tojást kell sütnöm.

Az meg, hogy a férjem csak nagy nehezen tudja megenni a reggelit, az ő baja. Ő bármikor mondhatja az anyjának azt, hogy ne tanítsa őt, majd eldönti mit akar reggelizni. A férjem viszont hallgat, akkor nekem miért kellene beleszólnom?

Egyetlen dolog amihez minden erőmmel ragaszkodom az a lányom nevelése, de ezt már az első pillanattól tudja anyósom is. 4 hónap együtt lakás után az anyósom annyira elviselhetetlenné vált, hogy már azon gondolkodtam, hogy a szüleimhez költözök ameddig ő nálunk lakik. Meg is kérdeztem tőle nyíltan azt, hogy mikor költözik már haza, de erre a kérdésemre különböző válaszokat adott.

– Hát nem is tudom mondta, attól függ mikor fejeződnek be a munkálatok nálam. A fal színe amit a katalógusból kiválasztottam nem olyan mint a valóságban. Amikor a festők mindent rendesen átfestenek akkor megyek haza.

– A másik fontos dolog pedig a vécécsésze mondta az anyósom azt még nem hozták, amikor majd hozzák és felszerelik akkor hazaköltözöm, mert mégsem lehetek a lakásban vécé nélkül.

Egyik nap az anyósom azt mondta, hogy el sem tudom képzelni milyen szerencsés vagyok azért mert ő van nekem. Az ő anyósa borzasztóan kötekedős. Anélkül, hogy akarta volna, anyósom adott egy jó ötletet nekem, meghívtam a férjem nagymamáját hozzánk egy hétre, de erről nem szóltam a férjemnek és anyósomnak se.