Sulyok Tamás szerint súlyos jogállamisági aggályok merülnek fel
Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint súlyos jogállamisági aggályokat vet fel az a tervezett alaptörvény-módosítás, amely megszüntetné a hivatalban lévő államfő megbízatását. A Sándor-palota közleménye szerint az Alaptörvény módosításának általános szabályokat kell megfogalmaznia, nem szolgálhat egyetlen konkrét személy hivatalának megszüntetésére.
Az államfő hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság egyik alapelve a jogbiztonság és a jogállamiság tiszteletben tartása. Közölte azt is, hogy korábban az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult szakmai állásfoglalásért.
Ez áll a vita hátterében
A vita előzménye, hogy olyan alaptörvény-módosítást készítettek elő, amelynek hatálybalépésével automatikusan megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása. Ezt követően az Országgyűlés új államfőt választana az új alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszakra - írja a Telex.
Az ügy azért különösen fontos, mert nemcsak politikai kérdésről van szó, hanem arról is, hogy egy alkotmánymódosítás irányulhat-e egy konkrét hivatalban lévő személy megbízatásának megszüntetésére.
Magyar Péter és a TISZA Párt szerint Sulyok Tamás elvesztette azt a politikai és erkölcsi hitelességet, amely a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges. Magyar több alkalommal azzal vádolta az államfőt, hogy hivatali ideje alatt nem az Alaptörvény és a nemzet egységének őreként lépett fel, hanem következetesen a korábbi Fidesz-kormány politikai érdekeit szolgálta.
Magyar Péter már a 2026-os választási győzelme után jelezte, hogy azt szeretné, ha Sulyok Tamás önként távozna hivatalából, így ez senkit nem ért váratlanul. A TISZA-párt sosem látott fölénnyel nyerte meg a választást, és támogatói bázisa csak még tovább nőtt, már hónapok óta 70% körül áll.
A Sándor-palotánál tartott sajtótájékoztatón részletesen indokolta álláspontját. Azt állította, hogy Sulyok Tamás államfőként nem élt alkotmányos ellensúlyi szerepével, nem küldött vissza vitatott törvényeket megfontolásra, nem kezdeményezett alkotmányossági vizsgálatokat olyan esetekben, amikor szerinte ezt meg kellett volna tennie, és nem lépett fel kellő határozottsággal a jogállamisági problémákkal szemben. Magyar úgy fogalmazott, hogy az államfő „nem őre, hanem kiszolgálója volt a korábbi rendszernek”.
