Percekkel ezelőtt jött a hír a Velencei Bizottságtól
Újabb fontos fordulat érkezett Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyében: a beszámolók szerint Magyarországra érkezhetett, illetve már Budapesten is tárgyalhatott a Velencei Bizottság delegációja. A testület azért került a történet középpontjába, mert Sulyok Tamás hozzájuk fordult, miután Magyar Péter többször is felszólította a lemondásra, a Tisza-kormány pedig alaptörvény-módosítással rendezné az államfői mandátum megszűnését. Ez erős politikai pillanat: egy köztársasági elnök, akit a kormányfő nyíltan az Orbán-rendszer bábjának nevez, nem mond le, hanem nemzetközi alkotmányjogi fórumhoz fordul. A kormány közben nem elzárkózott, hanem beengedte a vizsgálatot, így az ügy már nemcsak belpolitikai vita, hanem európai szakmai mérce elé kerülő közjogi konfliktus lett.
Sulyok segítséget kért, Magyar Péter beengedte a vizsgálatot
Sulyok Tamás helyzete a Tisza szemében régóta tarthatatlan. Magyar Péter nem pusztán vitatta az államfő alkalmasságát, hanem azzal vádolta, hogy az Orbán-kormány idején nem töltötte be a köztársasági elnöki tisztség valódi ellensúlyszerepét. A Tisza értelmezése szerint Sulyok nem a nemzet egységét testesítette meg, hanem a régi hatalmi rendszer csendes jóváhagyását. A mostani helyzetben Sulyok Tamás a Velencei Bizottságtól várhat igazolást arra, hogy az elmozdítására irányuló alaptörvény-módosítás jogilag aggályos lehet. Ez védekezési lépésként érthető, de politikailag kínos ellentmondást hordoz: az a köztársasági elnök, aki korábban ritkán látszott kemény jogállami őrnek az Orbán-rendszerrel szemben, most európai alkotmányos normákra hivatkozva próbálja megvédeni saját pozícióját. Ez nem teszi automatikusan érvénytelenné az érveit, de a hitelességi vitát biztosan nem zárja le.
HirdetésA Velencei Bizottság nem vétójog, hanem tükör
A legfontosabb, amit most tisztán kell látni: a Velencei Bizottság nem döntőbíró. Nem tilthatja meg az Alaptörvény módosítását, és nem állhat oda a magyar parlament elé azzal, hogy „ezt nem szabad megszavazni”. A testület az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szerve, amely véleményt fogalmazhat meg, szakmai kifogásokat tehet, európai normákhoz mérhet, de nem jogalkotási stopgomb. A nagy kérdés tehát nem az, hogy a Velencei Bizottság „leváltja-e” vagy „megmenti-e” Sulyok Tamást. Nem fogja. A valódi kérdés az, milyen szakmai pecsét kerül erre az egész közjogi konfliktusra: európai normákba illeszthető politikai átmenetként értelmezik, vagy személyre szabott beavatkozásként, amely hosszú vitákat nyithat meg. Magyar Péter részéről politikailag erős lépés volt, hogy nem elutasította a bizottság szerepét, hanem meghívta őket. A kormány ezzel azt üzeni: jöjjenek, nézzék meg, kérdezzenek, vitassuk meg.
Most Magyar Péternek és a Tiszának is vizsgáznia kell
A történet nemcsak Sulyok Tamásról szól, hanem arról is, milyen minőségű rendszert akar építeni a Tisza. A kormány nem azért kapott felhatalmazást, hogy az Orbán-rendszer módszereit új szereplőkkel ismételje meg, hanem azért, hogy lebontsa azokat. Ha Sulyok Tamás leváltása szükséges, azt úgy kell végigvinni, hogy abból ne újabb közjogi seb legyen, hanem világosan megindokolt átmeneti döntés. A Tiszának bizonyítania kell, hogy nem személyes bosszúról, nem hatalmi tisztogatásról, hanem egy demokratikus rendszer helyreállításáról beszél. Közben a Fidesz narratívája már készül: Orbán Viktor és emberei úgy próbálhatják keretezni az ügyet, mintha Magyar Péter önkényuralmat építene, Sulyok Tamás pedig az utolsó alkotmányos védvonal lenne. Csakhogy ez nehéz helyzetből indul, mert a Fidesz tizenhat évig pontosan azt a rendszert építette, amelyben a kétharmados többség szinte mindent átírhatott. Most nem az a legnagyobb kérdés, hogy Sulyok Tamás megmenekül-e, hanem az, hogy az új rendszer valóban jogállami minőséget mutat-e fel. A Velencei Bizottság érkezése nem Sulyok győzelme, hanem próba: most derül ki, hogy a politika képes-e találkozni a joggal úgy, hogy abból ne káosz, hanem tisztább közjogi helyzet szülessen.
