A technikai fejlődésnek köszönhetően egyre pontosabb és egyre hosszabb távú előrejelzésekre képesek a meteorológusok. Most már akár tíz napra is készíthető megbízható becslés, az ennél hosszabbakkal azonban továbbra is óvatosan kell bánni – mondta Tóth Tamás meteorológus.
Január közepéig kellett várniuk a tél szerelmeseinek itt Magyarországon a hóra és a hidegre. Amíg január első hetében szinte tavaszias időben lehetett részünk, addig a hónap közepe napközbeni mínuszokat, valódi télies viszonyokat hozott. Igaz, úgy tűnik, nem sokáig, mert az előrejelzések szerint a hónap további részében ismét valamivel melegebb lesz, mínuszokat, havat csak elvétve ígérnek a meteorológiai előrejelzések.
Egy hazai internetes oldal 30 napos előrejelzése szerint például csak február elejéig lesznek nulla fok alatti éjszakai hőmérsékletek, napközben általában 3-4 fok körül alakul. Februártól viszont már éjszaka is plusz hőmérsékleti értékekről beszélhetünk, napközben pedig néha a 10 fokot is megközelíti majd a hőmérséklet.
Végigböngészve az interneten látható hosszú távú prognózisokat, nagyjából egyöntetű a vélemény, február első hetétől kifejezetten tavaszias időjárásra számíthatunk, de igazából addig sem kell komoly télre készülnünk.
A meteorológusok korábban többször hangsúlyozták, pontosan csak mintegy 4-5 napra lehet előrejelezni. Az utóbbi időben azonban nagyon komoly technikai fejlesztésekről érkeztek hírek. Az amerikai űrkutatási hivatal például november végén bocsátott fel egy új műholdat, az európai ügynökség, az Eumetsat pedig bejelentette, hogy 2020-tól mintegy hatmilliárd eurós fejlesztést hajt végre.
Ennek során mintegy 15 új műhold kerül a rendszerbe, amelyeknek köszönhetően, legalább is ezt ígérik, lényegesen hosszabb távú és pontosabb prognózisok készíthetők.
Hirdetés– A korábbi négy-öt naphoz képest most már valóban ott tartunk, hogy hét, sőt esetenként akár tíz napra is viszonylag megbízható időjárásbecslést tudunk adni – mondta el a Híradó.hu megkeresésére Tóth Tamás meteorológus.
– Ilyen sokat számítanak az új műholdak?
– Talán meglepő lesz, amit mondok, de nem is elsősorban a műholdfejlesztések, hanem inkább a számítástechnika fejlődése az, ami alapvető hatással van a munkánkra. A műholdaknak azért van egyfajta közvetett szerepe, hiszen minél több, minél pontosabb adatokat szolgáló egységekről beszélünk, annál pontosabban láthatjuk a kiindulási állapotot, azaz a jelenlegi időjárást. De sokkal lényegesebb, hogy ezeket az adatokat milyen gyorsasággal, pontossággal tudjuk feldolgozni és ez az, amiben az utóbbi időben rengeteget fejlődtünk.
– Azt mondta hét, esetenként tíz napra lehet előre jelezni. Ez mitől függ?
– Érdekes lehet talán, amit mondok, de a jelen idő ismerete alapvetően fontos e tekintetben. A földfelszíni mérőállomásokról érkező adatok meghatározzák az úgynevezett kezdeti meteorológiai mezőket, amelyből aztán a prognosztikai számítások elvégezhetők. Logikusan nézve tehát, minél hitelesebb adatunk van arról, hogy jelenleg egy adott helyen milyen az időjárás, annál pontosabb becslést tudunk adni arról, hogy milyen lesz majd ugyanitt néhány nap múlva. Az egy-egy térségre adott előrejelzések pontossága tehát attól is függ, mennyi földfelszíni és magas légköri mérőpont van ott. Igazán pontos adatokkal csak onnan rendelkezünk, ahol éppen megmérjük a légkör fizikai paramétereit, a két pont között azonban már lényegesen nagyobb a bizonytalanság. Hiszen ha például a budapesti mérőállomáson most mondjuk két fokot mérünk, az érdin pedig nullát, egyáltalán nem biztos, hogy a két pont között, mondjuk Törökbálinton egy fok van. Ezek a mérőpontok szerencsére egyre sűrűbb hálót alkotnak, egyre kisebb a távolság egy-egy állomás között, tehát egyre pontosabbak a kiinduló adataink, amelyek a számításokra is alapvető hatással bírnak.
