Ekkor jön a tavasz! Le fogsz döbbenni azon, amit a meteorológus mondott! Erre nem számítottál (2. oldal)

– Nem, teljesen hiteltelennek semmiképpen sem nevezném. Ők más metodikával dolgoznak, a meglévő adatokból az időjárási trendeket, tendenciákat igyekeznek meghatározni olyan módon, hogy azokat a folyamatokat veszik alapul, amelyek a légkörben sokkal lassabban mennek végbe, vagy a légkörre hosszabb távú hatást fejtenek ki. Jó példa erre a tengerek hőmérséklete, illetve annak anomáliája, hiszen a nagy tömegű víz tehetetlenségéből adódóan sokkal lassabban változik meg, mint az atmoszféra. Ugyanakkor a légköri energiaháztartás szempontjából az óceánok kulcsszerepet töltenek be, hosszabb időtávokat tekintve is. Minden évszaknak megvan a maga nagy meteorológiai kérdése, mikor jön a tavasz, nyáron mikor lesz kánikula, mikor lesz ősszel az első fagy, fehér lesz-e a karácsony. Az ilyen oldalakról megkapjuk a legvalószínűbb választ ezekre, de készpénznek ezt azért semmiképpen se vegyük. Az alap ugyanis az, hogy nincs két tökéletesen egyforma időjárási helyzet, tehát ha analógiák alapján dolgozunk, sem lehetünk biztosak abban, hogy jó előrejelzést kapunk, azaz ha ma nagyjából olyan idő van, mint öt évvel ezelőtt ezen a napon, abból egyáltalán nem következik az, hogy egy hónap múlva ugyanolyan idő lesz, mint öt évvel ezelőtt ugyanakkor.

– Akkor az a kijelentés sem állja meg a helyét, hogy ma a világ egy adott pontján amilyen időjárás van, olyan lesz két hét múlva itt is?

– Gondolom, itt most az Egyesült Államokban tapasztalható hidegre gondol és arra, hogy elterjedt a hír, ilyen idő lesz itt is. Szeretném leszögezni, semmi köze nincs egymáshoz a kettőnek. Gondoljunk bele, a két földrész között ott van az Atlanti-óceán. Márpedig, ha ezek a hideg légtömegek elhagyják az amerikai partokat, az óceán felett jóval melegebb légtömeggel ütköznek, megnő a légkör instabilitása, ami mérsékelt övi ciklonok, légörvények kialakulásához vezet. A mérsékelt övezet ilyen nagy örvényei keverednek össze a szubtrópusi meleg és a sarkvidéki hideg levegővel, ráadásul az óceán fölé érve az északi fagyos légtömeg átmelegszik, sokkal szelídebb formában érheti csak el Európát abból az irányból. Ráadásul ha ezek a ciklonok nagyon erősek, képesek feltartóztatni és kiszorítani szibériai zord és nagyon száraz légtömeget. Tehát nagy vonalakban azt is mondhatjuk (persze nem mindig van így), hogy amíg Észak-Amerikában extrém hideg van, addig Európában az átlagosnál enyhébb az idő, de az ottani hidegmag megszűnése legfeljebb csak azt idézheti elő, hogy a sarkvidékekről más helyen, például Oroszországra leszakadó hideg eljuthat ide a Kárpát-medencéhez is. De az, hogy a Kanadánál kialakult hideg egy az egyben átjöjjön ide, az semmiképpen sem lehetséges.