Egy kellemes ebédre ugrottam be kedvenc balatoni kajáldámba. Fél egy körül járt az idő, egy kisebb fajta tolongás alakult ki odabent.
Ebben a kifőzdében nagyon közkedvelt étel a rántott hús amellett, hogy nagyon finoman is készítik el. Így hát azt akartam ebédelni egy jó kis salátás körettel ilyen nagy melegben, de a választék ezt már nem tartalmazta. Helyette maradt az elképzelt saláta köretnek, amely mellé rántott sajtot rendeltem.
Leültem egy szabad asztalhoz, és belemélyedtem a kezemben lévő folyóiratba. Miközben olvasgatva belekezdtem ételem elfogyasztásába, egy erőteljes férfihang felháborodottan kérte számon a pincérnőt, amiért nem jutott neki a rántott húsból, amely szerinte a menüsor egyetlen fogyasztható ételének számított.
Látásból ismertem a pasast, ne tartson senki előítéletesnek, de ő pont az a figura, akivel kapcsolatban zsigerből, első ránézésre azt mondja az ember, hogy finoman szólva is antipatikus. Fröcsögve, elvörösödő fejjel, magából kikelve követelte a pincértől a szelet rántott húsát. Annyira felhergelte magát, hogy négy XL-es ingjének gombjai is majd elpattantak dühében terebélyes méretű hasán.
Szegény pincér hölgy megszeppenve, de udvariasan közölte a vendéggel, hogy még körülbelül tízféle ételből választhat, de sajnos a rántott hús elfogyott.Ekkor a fickó hatalmas öklét fenyegetőn megrázta, majd még mindig vöröslő fejjel, képében az addig összegyűjtött nyálát a pincér hölgy arcába köpte. A fél étkezde a pincérnő megsegítésére sietett, és egyesítve erőinket kitessékeltük az urat az étteremből.
Valószínű, hogy a kifőzdében az úriember nem lesz többé szívesen látott vendég.VIA
