x

Koronavírus - Legfrissebb

Bemutatkozás

MindenEgybenBlog

Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.

Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!

Hírek
Ilyen lesz a magyar EURÓ. Ilyen szépet, még soha nem láttál! Oszd meg!
Mindenegyben Blog - 2020. június 30. (kedd), 22:54

Ilyen lesz a magyar EURÓ. Ilyen szépet, még soha nem láttál! Oszd meg!

Hirdetés
Hirdetés
2020 jún 30
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.

Egyszer be kell vezetni az eurót, de van egy kiskapu

Az EKB kétévente megvizsgálja az eurózónán kívüli uniós tagállamok előrehaladását a közös deviza bevezetésével kapcsolatban. Az EU-csatlakozáskor ugyanis minden tagállam vállalta, hogy előbb-utóbb bevezeti az eurót, ez alól csak Dánia és az Egyesült Királyság kapott felmentést.

VAGYIS JOGILAG MA AZT MONDHATJUK, HOGY EGYSZER BIZTOSAN LENNIE KELLENE MAGYAR EURÓNAK, CSAK AZ IDŐPONT KÉRDÉS.

Az alapszerződés ugyanis nem rendelkezik arról, mikor kell lecserélnie a közös devizáját egy országnak, a csatlakozás feltételeit kell teljesíteni, azonban emellett van egy kiskapu: az egyik feltétel, hogy az euró bevezetése előtt két évet el kell tölteni az ERM-II- árfolyamrendszerben. Viszont ha egy ország minden más feltételt teljesít, de nem akarja lecserélni saját devizáját, akkor megteheti, hogy nem lép be az árfolyamrendszerbe, és ezzel gyakorlatilag bármeddig elodázhatja a lépést.

Hogy állunk a feltételek teljesítésével?

Friss konvergenciajelentésében az EKB azt vizsgálta, hogy állnak az egyes országok jelenleg a maastrichti kritériumok teljesítésével. Magyarország esetében az alábbi következtetésekre jutottak:

Hirdetés
  • Márciusban a 12 havi átlagos infláció Magyarországon 3,7% volt, ami jóval az árstabilitási kritérium 1,8%-os referenciaértéke felett volt. A koronavírus világjárvány fényében nagy a bizonytalanság, hogy ez a ráta miként fog alakulni az elkövetkező hónapokban. Előre tekintve, aggályok vannak az inflációs konvergencia magyarországi hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. Mivel az egy főre jutó GDP és az árszintek Magyarországon még mindig jóval alacsonyabbak, mint az euróövezetben, a felzárkózási folyamat valószínűleg pozitív inflációs különbözeteket eredményez az euróövezettel szemben, hacsak a nominálárfolyam felértékelődése ezt nem ellensúlyozza. A túlzott ároldali nyomás és makrogazdasági egyensúlyhiányok felhalmozódásának megelőzése érdekében a felzárkózást megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni.
  • 2019-ben Magyarországon az államháztartás költségvetési egyenlege megfelelt a maastrichti kritériumnak, viszont adósságrátája meghaladta a referenciaértéket, habár 2012 és 2019 között csökkent. Mindazonáltal a COVID-19 világjárvány következményeként 2020-ban és 2021-ben a költségvetési pozíció észlelhető romlása és az adósságráta jelentős emelkedése várható. A Bizottság 2019-es adósságfenntarthatósági figyelője, amelyet a világjárványt megelőzően adtak közre, azt jelezte, hogy Magyarországon a fiskális stressz kockázata rövid és középtávon alacsony, hosszú távon viszont közepes volt. Az öregedő népesség kihívást jelentett az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. A járvány kezelését célzó szakpolitikai intézkedések mellett a szilárd államháztartás megőrzése érdekében a prudens fiskális politika a jövőben is elengedhetetlen marad.
  • A 2018. április 1-től 2020. március 31-ig terjedő kétéves referencia-időszakban a forint nem vett részt az ERM‑II-ben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek vele. 
  • A 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti referencia-időszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,37%-on álltak, tehát a kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium 2,9%-os referenciaértéke alatt maradtak. 
  • A fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség. Az ország javára válnának az állami intézmények és a közigazgatás minőségének javítását célzó szerkezeti reformok, valamint megfelelő termék- és munkaerő-piaci politikák végrehajtása.
  • A magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódásra vonatkozó követelményeknek. 

Táblázatban összefoglalva jelenleg így néz ki a maastrichti kritériumok teljesülése Magyarország esetében:

A régióban a lengyeleknél és a cseheknél hasonló a helyzet: az inflációs és árfolyamstabilitási feltétel jelenleg nem teljesül, illetve a magyarhoz hasonló jogi aggályai vannak az EKB-nek.

Egyelőre nem is akarunk eurót

Persze jogos kérdés, hogy érdemes-e addig magyar euróról beszélni, amíg nincs meg a politikai akarat a bevezetésre. Márpedig egyelőre úgy néz ki, hogy nincs ilyen szándék, sőt az elmúlt években az euróbevezetéssel kapcsolatos hivatalos viták is elmaradtak, legfeljebb a Portfolio hasábjain fejtette ki a véleményét néhány közgazdász, de hivatalos álláspont nem nagyon volt.

Hirdetés

Érzésre talán a kormány egy kicsit megengedőbb volt ebben a kérdésben, mint a jegybank, Varga Mihály 2016-ban úgy fogalmazott, hogy az évtized végére „nem lehet alaptalan” a közös deviza bevezetése. Lassan itt vagyunk az évtized végén, de egyelőre nem látszik, hogy ennél közelebb lenne a kormányzati álláspont.

Az MNB az utóbbi években még elutasítóbb volt a bevezetéssel, majd idén januárban a jegybank bemutatta Maastricht 2.0 névre keresztelt feltételrendszerét, melynek teljesülése esetén szerintük érdemes lenne bevezetnünk az eurót. Ez egy sokkal komplexebb rendszer, mint a jelenlegi feltételek, ennek megfelelően nehezebb is teljesíteni.

Az MNB szerint az eurózóna 90%-os fejlettségi szintje lehet a kulcs, a tapasztalatok szerint ott már nincs jelentős inflációs többlet a csatlakozás miatt. Ez egyébként nem feltétlenül mond ellent az EKB véleményének, hiszen az európai jegybank is kiemelte, hogy további felzárkózásra van szükség, hogy a csatlakozással járó inflációs sokkot elkerüljük.

Összefoglalva egyelőre nyugvóponton van a magyar euró bevezetése, nagyon sem a kormány, sem a jegybank nem akar sietni. A következő években három dolog lendítheti ki erről a holtpontról az ezzel kapcsolatos vitát:

  • Ha hivatalosan is megváltozik a feltételrendszer. Az MNB nem titkolt célja saját kezdeményezésével az volt, hogy ez a folyamat elinduljon, vagy legalábbis elkezdődjön egy vita a régi maastrichti kritériumok megváltoztatásáról.
  • Ha a régióban Lengyelország és/vagy Csehország valami miatt az euró bevezetése mellett dönt. Egy ilyen lépés felkavarhatná az állóvizet, hiszen jelenleg a közép-európai tömb ellenállása egységes. A legnagyobb szereplő Lengyelország népességét és gazdasági súlyát illetően is, így ha ők elindítják a csatlakozási folyamatot, akkor valószínűleg a csehek és mi sem tudunk már sokáig kimaradni.
  • Ha elindul az EU olyan irányú reformja, melynek eredményeként az eurózóna tagállamai szorosabban együttműködnek, több forrást osztanak el egymás között, míg a valutaövezeten kívüliek „másodosztályú tagok” lesznek. Ezt nevezik a szakértők a kétsebességes Európa modelljének, ha ez a gyakorlatban is megvalósul, akkor anyagi vagy politikai megfontolásból kikényszerítheti Magyarország csatlakozását is az eurózónához.
  • Persze könnyen lehet, hogy a fenti események közül egyik sem következik be belátható időn belül, így marad a jelenlegi helyzet, melyben jogilag egyszer be kellene vezetnünk az eurót, de nem sietünk, hogy ez minél előbb megvalósuljon.portfolio.hu

    Hirdetés
    Megosztás a Facebookon (11)
    Hirdetés
    Hirdetés