Kósa Lajos, a Fidesz egyik legismertebb vidéki politikusa és Debrecen korábbi polgármestere bejelentette, hogy nem veszi át a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumát, és a párt következő tisztújító kongresszusán sem indul semmilyen tisztségért. A döntés újabb látványos jele annak, hogy a választási vereség után átrendeződés kezdődött a kormánypárt vezetői körében.
Kósa a közösségi oldalán azzal indokolta lépését, hogy a Fidesz alelnökeként érzi a választási kudarc miatti általános felelősséget. Üzenetében megköszönte támogatói bizalmát, ugyanakkor azt írta: ezúttal „nem voltak elegen a folytatáshoz”. Hozzátette, hogy a debreceniekért végzett munkát nem adja fel.
A bejelentés különösen azért figyelemre méltó, mert egy nappal korábban Orbán Viktor is közölte: nem ül be a következő parlamentbe, hanem a „nemzeti oldal újjászervezésére” koncentrál. Kósa döntése így nem elszigetelt lépésnek, hanem egy nagyobb fideszes politikai újratervezés részének tűnik.
Ki az a Kósa Lajos?
Kósa Lajos 1964. március 14-én született Debrecenben. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, a kormányzati életrajza szerint 1983 és 1989 között a tervgazdasági szakon tanult. Politikai pályája a rendszerváltás idején indult: 1988-ban a Fidesz alapító tagja volt, majd 1990-től országgyűlési képviselő lett.
A korai Fidesz egyik ismert gazdaságpolitikai arca volt. Az Országgyűlés régi életrajzi adatlapja szerint már az 1990-es ciklusban a gazdasági bizottságban dolgozott, és több albizottsági munkában is részt vett.
Debrecen meghatározó polgármestere volt
Kósa országos ismertségét leginkább Debrecen polgármestereként szerezte. 1998 és 2014 között vezette a várost, vagyis tizenhat éven át volt a cívisváros első embere. Ez idő alatt Debrecen a Fidesz egyik legfontosabb vidéki bázisává vált, Kósa pedig a párt önkormányzati politikájának egyik meghatározó szereplője lett. Hivatalos kormányzati életrajza is kiemeli, hogy 1998 és 2014 között Debrecen megyei jogú város polgármestere volt.
HirdetésPolgármestersége alatt Kósa gyakran jelent meg úgy az országos politikában, mint a Fidesz vidéki hátországának egyik legerősebb képviselője. Debreceni szerepe azért is volt jelentős, mert a város hosszú időn át stabil fideszes központként működött.
Fideszes párttisztségek és parlamenti szerepek
Kósa nemcsak önkormányzati, hanem pártpolitikai szinten is fontos pozíciókat töltött be. A kormányzati életrajz szerint 1994 és 2003 között a Fidesz alelnöke, majd 2007 és 2015 között ismét alelnöke volt. 2010 és 2015 között ügyvezető alelnökként dolgozott, 2015-től pedig a Fidesz debreceni csoportjának elnökeként szerepelt.
A parlamentben is több fontos tisztséget kapott. 1998 és 2015 között a Fidesz-frakció frakcióvezető-helyettese, 2015 és 2017 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője volt. Emellett 2014 és 2017 között az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöki posztját is betöltötte.
Miniszteri megbízatást is kapott
Kósa Lajos a kormányban is szerepet vállalt: 2017. október 2-tól megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozott. Ez a poszt szorosan kapcsolódott a Modern városok programhoz, amely a nagyobb vidéki városok fejlesztéseit fogta össze. A kormányzati oldal őt ebben az időszakban tárca nélküli miniszterként tüntette fel.
Egy hosszú politikai korszak zárulhat le
Kósa Lajos pályája több mint három évtizeden át összefonódott a Fidesszel. Alapító tagként indult, 1990-től parlamenti képviselő volt, tizenhat évig vezette Debrecent, később frakcióvezetőként, alelnökként és miniszterként is szerepet kapott.
Mostani bejelentése ezért nem pusztán egy mandátum visszaadásáról szól. Inkább annak a jele, hogy a választási vereség után a Fidesz régi vezetői közül többen is új szerepet keresnek, vagy hátrébb lépnek az országos parlamenti politikából. Kósa esetében ez különösen szimbolikus: kevés politikus képviselte nála hosszabban és látványosabban a Fidesz debreceni, vidéki és önkormányzati világát.
