Kósa Lajost és Bánki Eriket is beidézték: csütörtökön az MNB-alapítványok ügyéről kérdezhetik őket
Új szakaszába lép az MNB alapítványi vagyonának ügyét vizsgáló parlamenti munka: 2026. október 1-jén, csütörtökön Kósa Lajos és Bánki Erik korábbi fideszes országgyűlési képviselőt is meghallgatná a vizsgálóbizottság. A két politikus meghallgatásáról már szeptember 10-én döntött a testület, most pedig az egy évtizeddel ezelőtti törvénymódosítás és a közpénzek jogi helyzete is előkerülhet.
Csütörtökön Kósa Lajosnak és Bánki Eriknek kell válaszolnia
Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság mindkét politikus meghallgatását 4 igen szavazattal, 0 nem mellett és 2 tartózkodással támogatta. Bánki Erik meghallgatását Sopov Ildikó kezdeményezte, Kósa Lajos meghallgatását pedig Apáti István és Weigand István is támogatta.
Csőszi Attila, a bizottság tiszás elnöke szeptember 29-én azt közölte, hogy a testület csütörtökön 14 órakor folytatja munkáját.
„Most eljött az idő, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre” – fogalmazott Csőszi a beidézésekkel kapcsolatban. Az, hogy a bizottság milyen következtetésre jut majd a meghallgatások után, természetesen még nyitott kérdés: a két politikus beidézése önmagában semmilyen büntetőjogi felelősséget nem állapít meg.
Kósa Lajos tíz évvel ezelőtti mondata újra előkerülhet
Kósa neve azért kapcsolódik szorosan a történethez, mert 2016-ban, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként az MNB alapítványaiba került vagyonról azt mondta, hogy az „elvesztette közpénz jellegét”. Azóta ez a mondat az MNB-alapítványokról szóló politikai vita egyik legtöbbet idézett kijelentésévé vált.
A jogi történet azonban itt nem ért véget. Az Alkotmánybíróság ugyanabban az évben az MNB-törvény módosításának vizsgálatakor kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik. A testület szerint az MNB által alapítványoknak nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.
Ez adja a csütörtöki meghallgatás egyik legérdekesebb pontját: egy 2016-os politikusi kijelentés és az Alkotmánybíróság későbbi jogi álláspontja jól láthatóan nem ugyanabba az irányba mutatott. A bizottság ezért várhatóan arra is kíváncsi lesz, milyen érvek és információk alapján képviselte akkor ezt az álláspontot Kósa Lajos.
Bánki Eriknél a vitatott törvénymódosítás kerülhet középpontba
Más szerep miatt került a meghallgatandók közé Bánki Erik. 2016-ban ő nyújtotta be az MNB-törvény módosítását, amely többek között korlátozta volna az MNB által létrehozott alapítványok és a jegybankhoz kötődő gazdasági társaságok bizonyos adatainak nyilvánosságát.
Az Országgyűlés 2016. március 1-jén elfogadta a módosítást, Áder János akkori köztársasági elnök azonban előzetes alkotmányossági vizsgálatot kért.
Az Alkotmánybíróság végül alaptörvény-ellenesnek találta azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozták volna az MNB-alapítványok és egyes jegybanki cégek által kezelt adatok megismerhetőségét. A testület azt is kifogásolta, hogy bizonyos szabályok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet.
Bánkitól ezért nem pusztán egy tízéves parlamenti szavazásról kérdezhetnek. A vizsgálat szempontjából annak tisztázása is fontos lehet, hogyan született meg a módosító javaslat, kik vettek részt annak kidolgozásában, és milyen indokok alapján kívánták szűkíteni az adatok nyilvánosságát.
266,4 milliárd forinttal indult az alapítványi rendszer
A történet pénzügyi súlyát jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben 266,4 milliárd forintos vagyonjuttatással hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat. A szervezetek feladata többek között az oktatás, a tudományos kutatás, valamint a közgazdasági és pénzügyi képzés támogatása volt.
A rendszer később átalakult, az alapítványok pedig 2019-re a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványban egyesültek.
HirdetésAz Állami Számvevőszék 2025. március 19-én közzétett vizsgálata szerint a PADME gazdálkodásánál számos hiányosságot tártak fel. Az ÁSZ közölte: vizsgálta, hogy az alapítványra bízott vagyon kezelésénél érvényesültek-e a felelős gazdálkodás követelményei, és a feltárt problémák miatt büntetőfeljelentést is tett a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt.
Vagyis a mostani parlamenti vizsgálat hátterében nem pusztán egy évtizeddel ezelőtti politikai vita áll. Az ÁSZ hivatalos jelentése konkrét gazdálkodási hiányosságokat állapított meg, miközben az alapítványi vagyon ügyében büntetőeljárás is folyik.
Az ügyészségi nyomozás és a parlamenti vizsgálat párhuzamosan halad
A Központi Nyomozó Főügyészség az MNB-t érintő ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folytat nyomozást. 2026. május 27-én és 28-án összesen 17 jogi személynél tartottak kutatásokat, több száz doboznyi iratot foglaltak le, és jelentős mennyiségű elektronikus adatot rögzítettek.
Fontos különbség, hogy a parlamenti bizottság politikai és intézményi felelősséget vizsgál, míg a büntetőjogi felelősség megállapítása a nyomozó hatóságok, az ügyészség és végső soron a bíróság feladata. Kósa Lajos és Bánki Erik bizottsági meghallgatásából ezért nem következik automatikusan semmilyen büntetőjogi érintettség.
A parlamenti testület előtt ugyanakkor jelentős mennyiségű anyag gyűlt össze: az eredeti forrás szerint az MNB új vezetése szeptember közepén mintegy 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át a vizsgálóbizottságnak.
Csütörtökön így két, a 2016-os eseményekben eltérő szerepet játszó politikus kerülhet a kérdések kereszttüzébe. Kósa Lajosnak a közpénzről tett akkori kijelentése, Bánki Eriknek pedig az általa benyújtott törvénymódosítás miatt lehet mit tisztáznia a bizottság előtt.
Felhasznált források
Index – „Kósa Lajost és Bánki Eriket is beidézték az MNB-botrány miatt” – 2026. szeptember 29.Forrás megnyitása
Alkotmánybíróság – „Közlemény a Magyar Nemzeti Bankról és a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról szóló törvények előzetes alkotmányossági vizsgálatáról” – 2016. március 31.Forrás megnyitása
Állami Számvevőszék – „Nyilvános az Állami Számvevőszéknek a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról szóló jelentése” – 2025. március 19.Forrás megnyitása
Központi Nyomozó Főügyészség – „Bűnügyi akció az MNB ügyben” – 2026. május 29.Forrás megnyitása
Telex – „Az MNB-botrányt vizsgáló bizottság nem kérte fel közös szakértőnek a Transparency Internationalt” – 2026. szeptember 10.Forrás megnyitása
