A bíróság két szempontot vizsgál A törvényi feltételek közül érdemes külön is megemlíteni, hogy csak akkor szerezhetünk elbirtoklással tulajdonjogot, ha az ingatlant sajátunkként birtokoljuk, azaz, ha a birtoklásunkat véglegesnek tekintjük. A puszta használat nem elegendő az elbirtokláshoz, lényegtelen azonban, hogy az ingatlant a sajátunkénak gondoljuk-e vagy akár az, ha mindvégig tudjuk, hogy más ingatlanát birtokoljuk. A bíróság ebből a szempontból valójában két feltételt vizsgál. Az egyik, un. szubjektív feltétel a saját meggyőződésünk, azaz, hogy a birtoklás során abban a tudatban voltunk-e, hogy birtoklásunkat kívülálló személy, így akár az ingatlan tulajdonosa sem szakíthatja meg jogszerűen.
Abban az esetben ugyanis, ha bérlőként, haszonélvezőként vagy szívességi használat címén birtokolnánk az ingatlant, úgy tudnunk kell arról, hogy a tulajdonos az ingatlanát utóbb majd visszakövetelheti és így birtoklásunk sem lehet végleges. A másik szükségszerű un. objektív feltétel, hogy a sajátként történő birtoklás külső megnyilvánulásokkal is igazolható legyen. Ilyen megnyilvánulás különösen az ingatlan terheinek a viselése, felújítások, állagmegóvások végrehajtása, illetve a más személyek (szomszédok) előtt tett kijelentések és egyéb olyan magatartások, amiből ők egyértelműen arra következtethetnek, hogy mi vagyunk a tulajdonosok.
A megszakadást okozó körülmény Az elbirtoklás további feltétele, hogy az ingatlant a tulajdonossal szemben tizenöt éven át szakadatlanul birtokoljuk. A szakadatlan birtoklást természetesen nem zárja ki, ha az ingatlant másnak ideiglenes jelleggel átadjuk (pl. bérbe adjuk). Abban az esetben azonban, ha az ingatlan tulajdonosa írásban felszólít minket, hogy az ingatlant adjuk neki vissza, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve ha az ingatlanával rendelkezik (pl. eladja vagy jelzálogjoggal megterheli), akkor az elbirtoklási időnk megszakad.
