Akár húsz évre visszamenőleg vizsgálnák a politikusok vagyonát – a jelenlegi vezetőket is érintené a terv
A megadott forrás szerint Magyar Péter szeptember 17-én ismertette a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatának tervét: a NAV bizonyos esetekben akár húsz évre visszamenőleg ellenőrizhetné a vagyongyarapodás eredetét. Az elképzelés korábbi és jelenlegi tisztségviselőkre egyaránt vonatkozna. A beszámoló alapján azonban a rendszer bevezetéséhez még parlamenti döntés szükséges, ezért az ismertetett feltételek nem tekinthetők hatályos szabályoknak.
Korábbi tisztségviselőkre is kiterjedne az ellenőrzés
A tervezett vizsgálatok az országgyűlési képviselőket, miniszterelnököket, minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszterelnöki biztosokat érintenék. Azok is bekerülnének az ellenőrizhető körbe, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.
A szabályokat a jelenlegi és a jövőbeli tisztségviselőkre is alkalmaznák, párthovatartozástól függetlenül. A forrásban ismertetett feltételek alapján így Orbán Viktorra, valamint Magyar Péterre és a Tisza-kormány tagjaira is vonatkozhatna a rendszer.
A jelenlegi politikusoknál az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével indulna vizsgálat. Ha valakinek időközben megszűnne a tisztsége, a terv szerint harminc napon belül automatikusan megkezdődne az ellenőrzése.
A vagyonnyilatkozat mellett a pénz eredetét is vizsgálnák
Az elképzelés túlmutatna a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésén. A NAV azt vetné össze, hogy az érintett tényleges vagyona és életvitele összhangban áll-e az adózott jövedelmével, illetve a nyilatkozataiban feltüntetett adatokkal.
Az ellenőrzés ingatlanokra, bankszámlákra, céges érdekeltségekre, biztosításokra és befektetésekre is kiterjedhetne. A hatóság olyan vagyongyarapodást keresne, amelynek eredete a rendelkezésre álló jövedelmi adatok alapján nem igazolható.
A feladathoz külön kapacitást biztosítanának: a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatóról szóló beszámoló szerint legalább 50 revizor végezné az automatikus vagyonosodási vizsgálatokat.
Húszéves visszatekintés és a hozzátartozók vagyona
HirdetésA terv egyik lényeges eleme az akár húsz évre visszamenőleges vizsgálat lehetősége. Ez az időtáv a vagyongyarapodás feltárására vonatkozna; nem azonos azzal az ötéves időszakkal, amely a már távozott tisztségviselők érintettségét határozná meg.
Bizonyos feltételekkel a hozzátartozók vagyonát is ellenőrizhetnék. A kabinetnek tulajdonított indoklás szerint ezzel azt akadályoznák meg, hogy a vagyon családtag nevére történő átírásával ki lehessen kerülni a vizsgálatot. A hozzátartozók pontos körét ugyanakkor a végleges szabályozásnak kellene meghatároznia.
A NAV azt is vizsgálhatná, ha felmerül, hogy vagyont más személyre vagy vállalkozásra ruháztak át. Ettől azonban egy családtag vagy üzleti partner tulajdona még nem minősülne automatikusan a politikus vagyonának: az összefüggést bizonyítani kellene.
Az ellenőrzés nem jelentene automatikusan jogsértést
Ha a vizsgálat igazolhatónak találná a vagyon eredetét, és nem tárna fel problémát, az eljárás lezárulna. Adófizetési mulasztásra vagy nem igazolt jövedelemre utaló eltérés esetén viszont tételes adóellenőrzés következhetne.
Bűncselekmény gyanújakor a NAV a terv szerint értesítené saját nyomozóhatóságát, és szükség szerint más illetékes szerveknek is jelezhetne. Az ellenőrzés megindítása vagy egy ilyen jelzés önmagában nem jelentené a büntetőjogi felelősség megállapítását.
A nyilvánosság havonta összesített adatokat kaphatna az elindított vizsgálatokról, az adóellenőrzésekről és a bűncselekmény gyanúját felvető esetekről. Ha valakinél jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanának meg, a terv alapján a neve, tisztsége és az adóhiány összege is megjelenne a NAV nyilvános listáján.
A részleteket az elfogadott törvény határozná meg
Magyar Péter a forrás szerint korábbi politikai vállalás teljesítéseként beszélt az intézkedésről. Bejegyzésében így fogalmazott: „Vállaltuk, megcsináljuk.”
A beszámoló külön hangsúlyozza: a rendszer bevezetéséről szóló kormányzati döntésből nem következik, hogy a húsz évre visszamenőleges vizsgálatok már elindultak. Az ismertetett állapot szerint az ehhez szükséges törvényjavaslat parlamenti tárgyalása és elfogadása még hátravan.
A végleges szövegből derülhetne ki, milyen adatokat használhat a NAV, hogyan kezelik az elévülést, milyen jogorvoslat áll az érintettek rendelkezésére, és milyen garanciák biztosítják az ellenőrzések pártatlanságát. Ezek ismerete nélkül a rendszer pontos működése és alkalmazhatósága még nem ítélhető meg.
