Mi folyik itt? Szombathelynél is pénzt találtak a földben – több mint két kiló ezüst került elő, de ki rejthette el?
Elképesztő kincsre bukkantak Szombathelyen: több mint kétszáz, nagyjából kétezer éves ezüstérmét találtak a föld alatt, mindössze 30–40 centiméteres mélységben. A lelet össztömege meghaladja a két kilogrammot, ám azt egyelőre nem tudják biztosan megmondani a régészek, hogy ki és miért rejtette el ezt a vagyont. Az E.ON beruházásához kapcsolódó felfedezés részleteit 2026. november 17-én hozták nyilvánosságra.
Több mint kétszáz ezüstpénz lapult a föld alatt – ennyire sekélyen rejtőzött a kincs
Szombathely északi részén, az E.ON új transzformátor-alállomásának építéséhez kapcsolódó régészeti munkálatok során olyan leletegyüttesre bukkantak, amely még a tapasztalt szakemberek számára is különlegesnek számít.
A földből 208 darab kelta ezüstérme került elő, amelyek együttes tömege meghaladja a két kilogrammot. A pénzek körülbelül kétezer éve, a Krisztus előtti 2. század végén és az 1. század elején készülhettek.
A legmeglepőbb, hogy a kincs nem mélyen a föld alatt, hanem mindössze 30–40 centiméterre a felszíntől rejtőzött.
A régészek eleinte csak néhány érmét találtak. A területet ugyanis évszázadokon keresztül művelték, a mezőgazdasági munkák pedig megbolygatták az eredeti rejtekhelyet.
Fémkereső segítségével azonban sikerült azonosítani a leletegyüttes többi részét is.
Kié lehetett a pénz, és miért ásták el? Két különös magyarázat is felmerült
Az egyik legizgalmasabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: vajon miért rejtettek el ekkora mennyiségű ezüstöt a kelták?
A régészeti beszámolók szerint az érméket eredetileg egy gödörben helyezték el, egy részüket pedig kisebb edénybe gyűjtötték.
A kutatók két lehetséges magyarázatot is számításba vesznek.
Elképzelhető, hogy a pénzeket vallási célból, az isteneknek szánt áldozati ajándékként helyezték a földbe. Az sem kizárt azonban, hogy tulajdonosuk valamilyen fenyegető veszély miatt akarta biztonságba helyezni a vagyonát.
Utóbbi esetben különösen érdekes a kérdés: miért nem tért vissza érte?
Erre jelenleg nincs bizonyított válasz. A pénzek egykori tulajdonosának kilétét sem sikerült meghatározni.
A régészek szerint európai szinten is rendkívüli leletről van szó!
Az ezüstpénzek az úgynevezett velemi típusú tetradrachmák közé tartoznak. Ezek a kelta pénzverés emlékei, amelyek a térség egykori gazdasági kapcsolatairól is fontos információkat hordozhatnak.
Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Régészeti Intézet szakmai főigazgató-helyettese már az alállomás 2026. október 21-i átadásán hangsúlyozta az éremlelet különlegességét.
„Európai szinten is ritkaságnak számít, hazánkban a hatvanas évek végén találtak egy hasonló leletet”
– mondta a szakember a Savaria Fórum beszámolója szerint.
A pénzek anyagösszetételét már a restaurálásuk előtt megvizsgálták. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogyan használták a pénzt, milyen kereskedelmi kapcsolatok működtek, és milyen gazdasági szerepet töltött be a térség a kelta korban.
Bár a lelet több mint két kilogramm ezüstöt tartalmaz, értékét nem lehet egyszerűen a mai nemesfémárak alapján meghatározni. Történelmi jelentősége és ritkasága ugyanis messze meghaladja a benne található ezüst puszta anyagi értékét.
HirdetésNemcsak pénzt találtak: egy hétezer éves eszköz és egy kutya lábnyoma is előkerült
A régészeti feltárás során csaknem 400 régészeti emléket és több ezer kisebb leletet azonosítottak.
A legkorábbi tárgyak között egy csaknem 7000 éves, csiszolt kőből készült vésőbalta is szerepel. Ezt egykor famegmunkáláshoz, erdőirtáshoz vagy építkezéshez használhatták.
A vaskorból különleges, pávaszemmintás üveggyöngy, valamint temetkezésekhez kapcsolódó edények is előkerültek.
Még ennél is személyesebb emléket őriz egy római kori téglatöredék.
A téglán egy kutya mancsának lenyomata maradt fenn, amely feltehetően akkor keletkezett, amikor az állat rálépett a még puha agyagra.
A területen egykor római villagazdaság működött. Az épületeket később nagyrészt elbontották, de a régészeknek így is sikerült részben rekonstruálniuk az egyik központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész nagyjából 300 négyzetméteres volt.
Hamarosan bárki megnézheti a különleges ezüstkincset
A felfedezés az E.ON Szombathely Észak alállomásának építéséhez kapcsolódik. Az energetikai vállalat 7,5 milliárd forintból valósította meg az új létesítményt és a hozzá tartozó hálózatfejlesztéseket.
A területről már a munkálatok megkezdése előtt tudni lehetett, hogy régészeti szempontból jelentős. A Magyar Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei 2023 és 2025 között végeztek kutatásokat, majd az építkezés során is folytatták a feltárást.
A történetnek azonban még nincs vége.
Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette, hogy a különleges tárgyakból időszaki kiállítást szeretnének rendezni.
Így a nagyközönség is közelről megismerheti majd azokat az ezüstérméket, amelyek mintegy kétezer éven át rejtőztek Szombathely földjében.
A kiállítás pontos megnyitási időpontját egyelőre nem közölték.
A régészek számára pedig továbbra is nyitott marad a legnagyobb kérdés: ki rejthette el ezt a jelentős ezüstvagyont, és mi történhetett vele, hogy soha nem vitte magával?
Felhasznált források
- MTI / infoEsztergom, 2026. november 18.: Több mint kétezer éves ezüstkincs került elő egy szombathelyi transzformátor-alállomás építésének helyszínéről
- Savaria Fórum, 2026. október 21.: Átadták az E.ON 7,5 milliárdos Szombathely Észak alállomását: új kapacitásokkal erősödik a térség áramellátása
- Index, 2026. november 17.: Több mint kétezer éves kelta ezüstkincset és római kori leleteket találtak Szombathelyen
- Nyugati Fény, 2026. november 19.: Mi folyik itt? Szombathelynél is pénzt találtak a földben, nem tudják, hogy kié