János most otthon lábadozik. A betegsége előtt 85 kiló volt, most 68-at mutat a mérleg. Eltűnt a sörhasa, ezt nem bánja, azt viszont igen, hogy a régi ruhái lötyögnek rajta.
– Hivatalosan gyógyult vagyok, bár minden porcikám fáj. A dokik szerint azért, mert most múlik a fájdalomcsillapítók hatása. Már leszedtem a piros cédulát az ajtómról – mondta bizakodóan.
– Nyáron elmegyek Lengyelországba a szerelmemhez, mert elszakított egymástól minket a járvány. Anyukám 66 éves, ő a kora miatt nem látogathat meg, de szerencsére a barátaim mindennap hoznak nekem húslevest, gyümölcsöt, így nem szenvedek hiányt semmiben.
Három születésnapot ünnepel
János húsz éve Veszprémnél nagyon súlyos autóbalesetet szenvedett, eltört a keze, a lába, a tüdeje is megsérült. Leállt a szíve, újraélesztették. – Ezentúl három születésnapot ünnepelek egy évben. És amint lehet, bemegyek a kiskunhalasi kórházba, hogy köszönetet mondjak az orvosoknak és a nővéreknek, amiért megmentették az életemet – fogadkozott a főpincér.
