A jövő évi költségvetés célja a dinamikus gazdaság megalapozásaA miniszter közölte: a kormány benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, amelynek célja, hogy dinamikus gazdasági növekedést biztosítsoni. A javaslatban a kormány 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 5,9 százalékos hiánycél és 79,3 százalékos államadósság mellett – magyarázta.
A tárcavezető kiemelte: az idei év végére érhető el az a szint, ahol a gazdaság a koronavírus-járvány kitörésekor volt, és szeretnék, ha 2022-ben folytatódna a növekedés.
Magyarország takarékos, a jövőt felélni nem kívánó, konzervatív gazdaságpolitikája bevált, és érdemben tudták csökkenteni korábban az államadósságot– vélekedett.
Elmondta: kiemelt figyelem jut a családok támogatására, folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak, a munkáltatói adóterhek tovább csökkennek, támogatják a beruházásokat és jut munkahelyteremtésre is. 7300 milliárd forintos újraindítási alap áll rendelkezésre – tette hozzá.
Közölte: várhatóan a visszatérés a normalitáshoz a járvány elmúltával a gazdaság területén is gyorsan megtörténik, és folytatódhat az a sikeres időszak, amely a magyar gazdaságot jellemezte a járvány előtt.
Hangsúlyozta: az egészségügyben is sikerült új korszakot nyitni, megszüntették a hálapénzt, és jelentős orvosi béremelés volt. Jövőre 769 milliárd forinttal több jut jövőre az egészségügyre, így 11 év alatt több mint megduplázódtak a kiadások – mutatott rá.
Az önkormányzatok támogatásáról is döntöttekGulyás Gergely kitért rá: az önkormányzatok támogatásáról is döntöttek, mert miután jelentős adócsökkentést hajtottak végre a kis- és középvállalkozóknál, az önkormányzatoknál ez kiesést jelentett. A kormány arányos és méltányos módon összesen 23 milliárd forint támogatást ad, ebből 1,7 milliárd forinttal bölcsődék, oktatási és kulturális intézmények megújulásához, megépítéséhez járul hozzá – mondta.
Kifejtette: nincs politikai motivációja a döntésnek, és a bevételek, az önkormányzati költségvetési helyzet és a megtakarítás mértéke alapján három kategóriát határoztak meg.
A leggazdagabb településeknek fejlesztési támogatást igen, működési támogatást viszont nem adnak. A második kategóriában a kieső iparűzési adóbevétel 75 százalékát megtérítik, a harmadik kategóriában – a legszegényebb településeknél – ez az arány 100 százalék – magyarázta.
HirdetésA miniszter köszönetet mondott az önkormányzatoknak a járvány elleni védekezésben való részvételért,és azt mondta, a gazdasági növekedésből a települések is jelentősen profitálnak majd.
Az ellenzék bizalmatlanságot keltA tárcavezető a járvánnyal kapcsolatos kérdésekre válaszolva beszélt arról: továbbra is az Országgyűlés előtt van az a baloldali pártok által benyújtott határozati javaslat, amely a rendelkezésre álló adatok szerint a leghatékonyabb Szputnyik V és a szintén kiválóan teljesítő Sinopharm oltásokat betiltaná. A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy a baloldal nem az oltás felvételére biztat, hanem bizalmatlanságot kelt.
Szerinte a baloldal vagy önös érdeket próbál szolgálni vagy olyan üzleti érdekeket, amelyeket nap mint nap látni a különböző médiumokban megjelenő cikkekben is.
Gulyás Gergelyt arról is kérdezték, hogy tervezik-e harmadik oltás beadását a Sinopharm esetében, illetve kié a felelősség, ha ez az oltás idősek számára mégsem nyújt megfelelő védelmet.
A tárcavezető közölte: a kérdésben megfogalmazott állítás minden alapot nélkülöz, a Semmelweis Egyetem vizsgálata szerint a Sinopharm vakcinák beadása után kialakuló ellenanyagszint mértéke akár több százszorosa is lehet annak, ami egy átfertőzöttséggel megszerezhető, ezért a híresztelésekkel ellentétben nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére.
Leszögezte: nincs érdemi különbség a vakcinák között, a második oltás után a megbetegedettek aránya rendkívül alacsony, a védettség pedig magas, ezért nincs értelme a bizalmatlanságot kelteni bizonyos oltásokkal szemben.
