Súlyos veszélyre figyelmeztet a neves professzor Magyar Péterék meredek húzása miatt
Dr. Hack Péter jogászprofesszor, egyetemi tanár, az SZDSZ korábbi parlamenti képviselője hét súlyos kérdést intézett a köztársasági elnök idő előtti elmozdítását kezdeményező politikusokhoz és a tiszás országgyűlési képviselőkhöz. A professzor szerint a tervezett lépés nemcsak Sulyok Tamás személyéről szól, hanem olyan közjogi gyakorlatot teremthet, amely később bármely független intézmény vezetője ellen felhasználható. Emiatt a Tisza, de az egész ország is megütheti a bokáját.
Európában is példátlan eljárás kezdődhet
Hack Péter írásának címe: „KÉRDÉSEK A HIVATALBAN LÉVŐ ELNÖK ELMOZDÍTÁSA KAPCSÁN”.
„1950. az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása óta Európában nem fordult elő, hogy köztársasági elnököt úgy mozdítsanak el hivatalából ahogyan az Országgyűlés a jelenleg hivatalban lévő magyar köztársasági elnök elmozdítását tervezi. (Szabályos megfosztási eljárással is csak 1 esetben került sor az elmúlt 76 évben a köztársasági elnök elmozdítására, 2004-ben Litvániában Rolandas Paksas elnököt bűncselekmény elkövetése miatt alkotmányos vádemeléssel távolították el hivatalából. A Paksas elnök ellen emelt hat vádpontból a litván Alkotmánybíróság három vádpontban megállapította felelősségét és ezután a parlament az alkotmányban szabályozott módon megfosztotta hivatalától.)”
A professzor szerint az ügy rendkívülisége miatt a döntéshozóknak nem elegendő politikai érveket felsorakoztatniuk. Olyan szakmai és közjogi válaszokra lenne szükség, amelyek azt is bemutatják, milyen garanciák akadályozzák meg, hogy a most kialakított megoldást később más tisztségviselők eltávolítására használják fel.
„Az esemény rendkívülisége indokolja néhány kérdés megfogalmazását. A képviselők nem csak Magyarország, de a modernkori Európa történelmében is egyedülálló döntést hoznak, ezért fontos, hogy az alábbi kérdésekre legalább önmaguknak tudjanak válaszolni.”
Hack Péter ezzel arra kérdez rá, hogy a korábbi kormány gyakorlatának bírálata után elfogadható-e ugyanazokat az eszközöket alkalmazni pusztán azért, mert most más politikai erő rendelkezik parlamenti többséggel. A kérdés szerinte nem az, hogy ki él a hatalommal, hanem az, hogy milyen korlátok között teheti ezt meg.
A professzor szerint a köztársasági elnöki tisztség helyzete azért különleges, mert a tisztség betöltésének és megszüntetésének alapvető szabályait a Fidesz-KDNP sem alakította át úgy, hogy saját jelöltjét elmozdíthatatlanná tegye. Ezért arra vár választ, milyen alkotmányjogi indokkal lehet a jelenlegi elnök megbízatását egy különleges alaptörvény-módosítással megszüntetni.
A „Lex Sulyok” elnevezéssel Hack Péter arra figyelmeztet, hogy a személyre szabott alkotmánymódosítás precedenst teremthet. Amennyiben egy parlamenti többség egyetlen alaptörvényi mondattal megszüntetheti a hivatalban lévő államfő mandátumát, később ugyanez a lehetőség más közjogi vezetők esetében is felmerülhet.
A professzor szerint a probléma túlmutat Sulyok Tamás személyén. A valódi kérdés az, hogy egy ilyen döntés után mennyire tekinthető ténylegesen függetlennek bármely intézmény vezetője, ha tudnia kell, hogy egy megfelelő parlamenti többség bármikor külön szabályt alkothat az eltávolítására.
A „Fidesz-bábok” helyére „Tisza-bábok” kerülhetnek?
Hack Péter második kérdéscsoportja már az újonnan létrehozandó intézmények vezetőinek kiválasztásával, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal függetlenségével foglalkozik. A jogászprofesszor szerint nem elegendő a korábbi rendszer tisztségviselőit leváltani. Azt is bizonyítani kell, hogy az új vezetők valóban függetlenek lesznek a Tisza parlamenti többségétől.
Hack Péter szerint a politikai függőség nem szűnik meg automatikusan attól, hogy az egyik párthoz kötődő tisztségviselők helyére egy másik politikai oldal által kiválasztott személyek kerülnek. A valódi változást olyan jelölési és választási szabályok jelentenék, amelyekben az ellenzék, a szakmai szervezetek és más független szereplők is érdemi jogosítványokat kapnak.
A professzor arra figyelmeztet, hogy egy intézmény függetlenségét nem kizárólag az biztosítja, hogy ezt beleírják az Alaptörvénybe vagy egy törvénybe. Valódi függetlenségről csak akkor lehet beszélni, ha a vezetőt politikai elégedetlenség esetén sem lehet egyszerűen, egy személyre szabott jogszabály-módosítással eltávolítani.
Ha a „Lex Sulyok” elfogadása után elfogadott gyakorlattá válik, hogy egy hivatalban lévő közjogi vezető megbízatását az Alaptörvény átírásával meg lehet szüntetni, akkor az NVVH elnökének hatéves mandátuma sem jelent feltétlenül valódi garanciát. Ugyanez a veszély más függetlennek nevezett intézmények vezetőit is érintheti.
Hack Péter szerint a civil szervezetek puszta jelenléte nem jelent valódi ellensúlyt, ha csak tanácskozási jogot kapnak, miközben sem vétójoguk, sem egyetértési joguk nincs. A jelölés így továbbra is a parlamenti többség kezében marad, a végső döntést pedig szintén a Tisza többségű Országgyűlés hozza meg.
A jogászprofesszor ezért arra vár választ, mitől lesz függetlenebb ez a rendszer annál a 2011 óta alkalmazott eljárásnál, amelynek során az Alkotmánybíróság tagjairól is a kormányoldal által uralt parlamenti bizottság és országgyűlési többség dönthetett.
Hack Péter végül hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak a közvélemény elé kellene állniuk azokkal a szakmai válaszokkal, amelyek szerintük igazolják a köztársasági elnök idő előtti eltávolítását és az új intézmények valódi függetlenségét.
„Amennyiben az előterjesztők és a döntést szavazatukkal meghozó képviselők ezekre a kérdésekre jó lelkiismerettel megnyugtató szakmai válaszokat tudnak adni, akkor ezeket a válaszokat jó lenne a közvéleménnyel is megismertetni. A válaszoknak szakmailag védhető közjogi garanciákat kell tartalmazni, ellenkező esetben ma még nehezen felmérhető történelmi felelősséget vállalnak a döntéshozók.”
