Amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene. Így a vektorvakcináknál olyan ritka emberi (a Szputnyik V esetén az Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz (az AstraZeneca ugyenazen technológiájával készült vakcinájánál például csimpánz-adenovírus) kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé.
A VEKTORVAKCINÁK ESETÉBEN AZ IMMUNRENDSZERÜNK, A KORONAVÍRUS TÜSKEFEHÉRJÉT KÓDOLÓ GÉNT BEJUTTATÓ VÍRUS (VEKTOR) ELLEN IS FELLÉP ÉS KIALAKÍT VÉDELMET.
A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.
A SZPUTNYIK V VAKCINÁBÓL A TÖBBI KORONAVÍRUS-VAKCINÁHOZ HASONLÓAN 2 DÓZIST KELL BEADNI, 21 NAP ELTÉRÉSSEL.
A The New York Times szerint elkezdődtek a tesztelések az egydózisos oltással kapcsolatban is a Gamaleya Intézetnél.
Aki eddig engedélyezték
A Szputnyik V volt az első vakcina, amit Oroszországban engedélyeztek, még augusztusban, így ezzel Oroszország lett az első olyan ország a világon, ahol volt engedélyezett covid-vakcina. Azóta Magyarország mellett Fehéroroszországban, Argentínában, Bolíviában, Algériában, Palesztinában, Venezuelában, Paraguayban, Türkmenisztánban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban kapott engedélyt a vakcina.
