Gerhard Herndl, a Bécsi Egyetem tengerbiológusa az Ocean Cleanup egyik tudományos tanácsadója szerint bár a projekt fő része a környezetszennyezéssel való szembeszállás, de már most nagyon sikeres a figyelemfelkeltésben.
“Boyan Slat biztosan hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben tudatosodott a probléma”.
A szakértő elmondta, hogy a csendes-óceáni nagy szemétsziget a róla közvetített képpel ellentétben nem egy kompakt szemétsziget, amelynek méretét többé-kevésbé csökkenteni lehet. Herndl tavaly egy német kutatóhajóval kiutazott az áramlathoz. Elmondása szerint bár nem összefüggő felhalmozódásról van szó, a szakértők becslései szerint csak ezen a területen 1,8 billió műanyagdarab úszik a vízben.
Az élővilágot nem zavarja nagy mértékben a tisztítóberendezés. Herndl szerint csak nagyon kevés organizmus van, amely kizárólag a vízfelszín közelében mozog.
Ezeket a tengeri csigákat, medúzákat vagy állati planktonokat természetesen begyűjtik a műanyag szeméttel együtt. A nagy tengeri élőlényeknek azonban rengeteg lehetőségük van arra, hogy kikerüljék a szemétszűrőt.
Herndl hangsúlyozta: biztos, hogy a Csendes-óceán életközösségét nem befolyásolja a tisztítóberendezés.
Kritikusok azonban azt sérelmezik, hogy a projekt csak azokat a szemétdarabokat távolítja el, amelyek többé-kevésbé a felszínen lebegnek. Attól tartanak, hogy ennek következtében kevesebb figyelmet szentelnek a mélyebb tengeri rétegekben úszó nagyobb műanyagoknak vagy a mikroműanyagoknak.
Az Ocean Cleanup tisztítórendszere ugyan nem képes begyűjteni az óceánban lebegő apró műanyagrészecskéket, de Slat szerint a nagyobb hulladékok, például halászhálók és csomagolórekeszek begyűjtése révén megakadályozza azok lebomlását, és a táplálékláncba való bekerülését.
OSZD MEG másokkal is!
