Eltemették Bencét, aki belehalt a fájdalomba – a kisfia, Zsombika halála után három hónappal követte őt
A tatabányai temető hétfő délutáni csendjét olyan mély gyász lengte be, hogy még a szél is megállt egy pillanatra. A fekete ruhás tömeg között nem volt, aki száraz szemmel bírta volna végignézni, ahogy a mindössze 24 éves Bagoly Bencét örök nyugalomra helyezik. A fiatal édesapa, aki nemrég még a kisfia, Zsombika sírjánál állt megtört szívvel, most már ott pihen mellette – örökre.
A történet, amit egy egész város gyászol, szinte felfoghatatlan. Zsombika 2025 márciusában jött a világra, egészségesen, életerősen. A család boldog volt, mindenük megvolt, amire csak vágytak: egy kisfiú, akiért élni lehet. De a boldogság csak néhány napig tartott. Tizenegy nap. Ennyi adatott meg nekik.
A kisbaba március végén légzési nehézségek és kétoldali tüdőgyulladás gyanúja miatt kórházba került. Az orvosok egy hét után hazaengedték, mindenki reménykedett. Ám április 11-én a legrosszabb történt: Zsombika szíve megállt. Az újraélesztés sikertelen volt. A rendőrség azóta is vizsgálja, történt-e orvosi mulasztás.
A tragédia nemcsak egy gyermeket, hanem egy egész családot darabokra tört. Bence azóta sem volt ugyanaz az ember. A Blikk júniusban még készített vele egy interjút, Zsombika apró sírjánál. Akkor a fiatal apa szinte suttogva mesélt: „Nincs nap, hogy ne gondolnék rá. Néha érzem, mintha még itt lenne.” – mondta könnyek között, miközben a kis sírra egy plüssmacit tett.
Bence évek óta súlyos szívbetegséggel küzdött. 2017-ben, egy rutin üzemorvosi vizsgálat során derült ki, hogy a szíve nem működik megfelelően. 2020-ban defibrillátort ültettek be, és az orvosok transzplantációt javasoltak. A beavatkozásra idén ősszel sor is került – ám Bence többé nem ébredt fel. Mintha a gyásztól meggyötört lelke egyszerűen nem akart volna visszatérni egy olyan világba, ahol a fia már nincs.
A temetésen Varga Dorka, a mindössze 19 éves özvegy zokogva borult rá a koporsóra. Szavai mindenkit megrendítettek:„Örökre a szívemben maradsz, drága szerelmem. Kérlek, vigyázz odafent Zsombira… Nagyon szeretlek! Hiányod megöl!”
A fiatal pár története most egy sírban ért véget – és talán újra kezdődött valahol, ahol nincs fájdalom. A sírkertben fehér rózsák és apró plüssállatok borították be a dombot, rajtuk egyetlen felirat:„Apa és fia – együtt, örökre.”
A barátok és családtagok hosszú percekig álltak némán a sírnál. Senki nem mert megszólalni. Csak a szél suttogott valamit a fák között – mintha a két elveszett lélek üzenne vissza.
HirdetésEgy barát így búcsúzott tőle a közösségi oldalon:„Bence mindig azt mondta, a szíve akkor dobban igazán, ha a kisfia mosolyog. Most már együtt vernek odafent, a csillagok alatt.”
Az emberek ilyenkor próbálnak kapaszkodót találni, de a fájdalom túl mély, a veszteség túl friss. Egy fiatal élet, egy fiatal apa és egy apró baba – három hónap különbséggel távoztak, hogy újra egymásra találjanak.
Tatabánya gyászol, az ország velük együtt könnyezik.Mert vannak történetek, amelyek után nem maradnak szavak – csak csend, és egy kicsi sír, amin két név áll. 💔
A család jelenleg új orvosszakértőre gyűjt, aki megfelelően meg tudja állapítani Zsombor halálának okát.
