A kép minden egyes múltidéző tárgya az egész konyhával együtt visszarepít a gyerekkorunkba. Abba a korba, ahol gyerekkorunk hatalmas széke a sámli volt és arra felmászva tudtunk magasabbra mászni és az már a nagyok, a felnőttek hokedlija volt. Az már nagyon nagy dolog volt, hogy magasabbról láttuk a világot.

A kép minden egyes múltidéző tárgya az egész konyhával együtt visszarepít a gyerekkorunkba. Abba a korba, ahol gyerekkorunk hatalmas széke a sámli volt és arra felmászva tudtunk magasabbra mászni és az már a nagyok, a felnőttek hokedlija volt. Az már nagyon nagy dolog volt, hogy magasabbról láttuk a világot. Pláne ha rá is álltunk akkor már olyan magasról, mintha mi is felnőttek lennénk. Akkor még nagyon hamar és nagyon fel is vágytunk nőni. Igen az ember kicsit érdekes kicsinek felnőne, felnőttként meg egész életében a gondtalan gyerekkort sírja vissza. Most mondjuk ha újra ilyen konyhában járhatnék inkább egy stamesz páleszt innék meg elsőként, hogy jobban menjen az emlékezés az egykor volt régi szép időkre...