A forint pénzrendszer (1946–)
1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. A rendeletben leírták az új pénzérték nevét, értékét, valamint nyomásának előkészítését. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. A forint átszámítási arányát 1946. július 30-án kiadott 8640/1946 ME. Sz. rendelet a következőképpen határozta meg:1 forint = 400*1027 Pengő, vagy 400*1021 Milpengő, vagy 400*1015 B-Pengő, vagy 200*106 AdópengőA 8700/1946 ME. Sz. rendelet alapján a forint pénzlábát, valamint az ebből adódó aranyértékét is megállapították, így 1 forint = 0,07575 g arany értékének volt megfelelő.
Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került. Ezt követte a 100 forintos, és innentől kezdve nem volt megállás. Magyarország jelenleg legnagyobb értékű, forgalomban lévő papírpénze a 20 000 forintos bankjegy.
"50 filléres fagyit kaptunk gyerekként, 10 fillér volt egy stolverk, 1 forintot adtak cukorra. Én még gimis koromban 20 forint alatt tankoltam 5 liter keveréket a Bervámba. Már felnőttként dolgoztam és 4,70 fillérért kaptam egy ebédet a munkahelyemen, feleségem 5,20-ért. De 100 forintból ketten egy jobb étteremben is megebédelhettünk aperitiffel együtt. 100 forint körül volt az első lakásom bérleti díja, 80 ezerbe került egy Zsiguli, 40 fillérbe egy kifli, 3 forintba egy liter tej, 3, 60-be egy kilós kenyér. Igaz a fizetésünk is 2000 körül járhatott." "Nyomj egy lájkot,ha még emlékszel erre :D
