Őrizzük még dédanyáink, nagyanyáink és sajnos lassan anyáink falvédőit is... és a rengeteg sok - sok emléket is mellé, ami felejthetetlen és olyan szép, mert idézi honnan jöttünk és talán kicsit benne van az is, hogy hová tartunk.

Őrizzük még dédanyáink, nagyanyáink és sajnos lassan anyáink falvédőit is... és a rengeteg sok - sok emléket is mellé, ami felejthetetlen és olyan szép, mert idézi honnan jöttünk és talán kicsit benne van az is, hogy hová tartunk. Hittel és szeretettel fűszerezve a múltba hívó csodás emlékeket. Ahogy állt a drága meghajlott hátú dédike a tornácon, ahogy ugyanúgy görnyedve de kenyeret sütött a kemencében, ahogy hajnaltól már az állatokat etette, aztán a földjükön dolgozott, soha nem hallottam panaszkodni, nem láttam fáradtnak... Igen egy ilyen kép mennyi emléket idéz... Hagyjátok had sodorjon kicsit.. Elég egy falvédő is és oda repít, ahová szeretünk álmodozva visszatérni, mert az otthonunkba repülünk..