Nyomj egy lájkot, ha Te is szívesen meginnál jó pár üveggel belőle! Emlékeztek még, hogy milyen íze volt? Úgy nagyjából körülírva olyan, mint ugrik be, hogy pirosas, rózsaszínes, cukros, szénsavas, szörpízű számomra eszméletlen finom folyadék :) Íze meg sem közelítette a citromos limit vagy akár a házi málnaszörpöt, de mi valahogy mégis bambit ittunk literszámra :) Ti is szerettétek?
A 80-as évek ikonikus retró ételei – gyertek nosztalgiázni!
Én a 80-as években voltam gyerek, szörnyű, hogy az akkor kedvencek (sőt, már a 90-es évekbeliek is …) retrónak számítanak… 😀 Egy részük kapható még ma is, persze némileg megújulva, akár külsőre, akár belsőre. Sokan megesküdnének, hogy a régiek jobbak voltak… persze lehet, hogy csak az emlékek szépülnek meg 🙂-írja a konyhalal.hu
Balaton szelet, 2 Ft 10 fillérért 🙂 Ennek talán még most is ilyen az íze.
Sport szelet. Ha látok ilyet, még mindig ezt a fajta csomagolásút veszem, ez finomabbnak tűnik, mint az újfajta. Persze lehet, hogy ugyanolyan 🙂
Szerencsi Tej, ahol a boci még nem lila 🙂
Volt a váras, betűs, lehetett gyűjteni a papírokat.
Na, ez szerintem rettenetes ízű volt!
És ez is. A kókuszos változata viszont finom!
Franciadrazsé talán lapult mindenkinél otthon (amíg rá nem járt mindenki).
Vagy helyette Duna Kavics!
A zöld és a barna volt a kedvencem! 🙂
Téli fagyi. Az a krém benne eléggé émelyítő volt abban a mennyiségben, de azért ettük… 🙂
Négercsók – én még ma is szeretem, sőt a házi készítésével is szemezek egy ideje.
Limo. Alap, hogy bár italpor, nem készült belőle semmi, hanem a kis tartóból kellett a szánkba szórni, a vége pedig már beleragadt és úgy kellett kirázogatni 🙂
Sűrített tej, amit nyilván nem kávéba tettünk.
És ez sem a kávéba került, hanem ujjunk segítségével szedegettük ki a zacskóból és termeltük be.
Golyórágó. Az első fél perc után semmi íze nem volt 🙂
Donald rágó. Húú, egyszer kaptunk egy 100 db-os dobozzal belőle! 🙂
A Turbó rágó gondolom, a fiúknál fogyott jobban.
A robbanós cukor nekem nem annyira jött be, zizegett tőle az egész fejem. 🙂
Frutti. Az alsó papír mindig beleragadt kicsit a cukorba.
Savanyú cukor. Ha rágondolok, beindul a nyálelválasztásom 🙂
Szerintem minden családban ilyen (vagy hasonló) dobozban vannak a karácsonyfadíszek… 🙂
Így készült a pattogatott kukorica gázon. Előtte meg két serpenyő között és az biztos, hogy egy utolsót pattogott még akkor is, amikor már levetted a felső serpenyőt és beterítette a fél konyhát a sok kukorica.
Pepsi, rendes üvegben, nem nehezen lecsavarozható kupakkal 🙂
A magyar Fanta 🙂
A Meggy Márka és a Traubi azóta is jó! 🙂
A Sió nagyon finom volt! És milyen csoda volt, amikor megjelent dobozos kiszerelésben!
Szobi Szörp. Természetesen szifonos szódával az igazi! 🙂
Bedecooooo! Miiiiiii? Máris kész a kakaó! Van, aki nem emlékszik a reklámjára?
És itt már a nyuszis Nesquik. Sokáig ilyen dobozban tartottam a tollaimat az asztalon.
A Pilóta keksz hű társa a vaníliás karika 🙂
Chips még nem volt, de ropi igen!
Joghurthabból elég sok fogyott. Ez a zöldalmás valami újhullámos lehetett, nem emlékszem rá, pedig biztos ízlett volna.
Iskolai tízóraik elengedhetetlen szereplője volt.
Őszintén szólva erről csak felnőtt koromban hallottam, hogy létezett csokis sajt, azt hittem, csak szívatnak. Nem tudom, hogy maradhatott ki gyerekkoromban 🙂
Csokis, vaníliás és talán puncsos volt? Pálcikás és dobozos, kis fa lapátkával 🙂
Fagyit otthon is lehetett készíteni ezekből a fagyiporokból.
Kis kakukktojás, de fogadjunk, hogy te is etted! 🙂
