Nem a szüleik elvesztése, hanem az egójukat fényezni kívánó nyugati turisták miatt kényszerülnek árvaházakba gyerekek hatalmas tömegei sok fejlődő országban, hangzik a sokkoló állítás.
A mai napig gombamód szaporodnak az árvaházak Ázsiában és Afrikában, ahol a segíteni kívánó volunturisták legtöbbször még fizetni is hajlandóak érte, hogy önkénteskedhessenek, ezzel fenntartják és éltetik azt rendszert, amely elszakítja vérszerinti szüleitől a gyermeket. A családokat azzal győzik meg a gyermek otthonba adásáról, hogy ott jobb oktatást tudnak biztosítani számukra, ami a legritkább esetben sincs így, olvasható a Qubit.hu cikkében.
A volunturista szó a volunteer (önkéntes) és a tourist (turista) szavakból képezték, és azokra a segítő szándékkal érkező nyugati önkéntes turistákra használják, akik még fizetni is hajlandók azért, hogy azt érezhessék: tettek valamit a világ igazságtalanságának a felszámolásáért. Pedig a valóságban több kárt okoznak a harmadik világban élők számára, mint amennyi hasznot hoznak számukra.
A UNICEF nemzetközi gyermekvédő szervezet felmérései szerint azonban a harmadik világban árvaházakban élő gyerekek túlnyomó többségének legalább egy vér szerinti szülője köszöni, nagyon is jól van. Egyes országokban, például Libériában még az is előfordul, hogy az árvaházakban élők 97-98 százaléka nem is árva.
- Az árvaházi önkéntesmunka jó érzéssel töltheti el a kalandvágyó utazókat, de a kambodzsai családok számára mérhetetlenül káros gyakorlatot tart életben. Aki jót akar a gyerekeknek, nem vállal efféle önkénteskedést - írja Daniela Papi-Thornton, aki e témáról könyvet is írt többedmagával.