- Én elszabtam,
- te elszabtad,
- ő elszabta,
- mi elszabtuk;
- ha elszabtuk,
- hát elszabtuk,
- utólag már szabhatjuk
- (szab–tara–raram… –hatjuk!).
- Kell egy kis áramszünet
- Időnként mindenkinek,
- És aztán megint mehet
- Minden tovább.
- …a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, „csendesen” meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!
- Anyós: Te, Géza!? Mi durrant, az Izaura?
- Fogadni mernék, ha a Videoton rakétákat gyártana, azon lehetne fogni a a cseh 2–t! Az se kisebb csapás,hidd el!
- Mit ad Isten, illetve… hogy – hogy nem, elvtársak! Ez is maradhat? De bátor vagy, jól van! Ha viszlek, akkor majd jössz, jó?! Majd kérdik otthon, hogy: Na,milyen volt a műsor? Hát,hosszú tárgyalás lesz!
- Hogy történt, kérdezi a rendőr:
- Elvesztettem az R–Go´s lemezemet, meg Anyámnak az R–GO´s üvegit. Otthon mindenem megvan, van h–fi tornyom meg videóm, izgalomra vágytam.
- – Na pubi! Ha legközelebb is izgalomra vágysz, ott van mindjárt a jobb kezed. Nem mondom babra munka … Aztán jön a bal alsó madárfogás, és a végén nem kell szakítani.
- A másik meg egy közművelt barom volt, azt mondja:
- – Az úgy, úgy volt, hogy a pénzel a raboló, a pénzel elszáguldott egy Dácsiával.
- Puff ezen bukott le, mert mivel tudjuk, elvtársak, a Dácsia, az sok mindent tud. Szétrohad, szétesik, összetörik, de speciell száguldani, azt nem.
- Veszelka, veszel kabátot?
- Vanyinya, vanyinya, vanyinyava …?!
- – Brezsnyev elvtárs, ez egy szép meißeni porcelán
- Brezsnyev: Vanyinya, vanyinya, vanyinyava …?!
- – Brezsnyev elvtárs, hát miért fordítja meg mindig?
- Brezsnyev: Keresem a tűt, amivel ki lehet tűzni.
- Képzeld el, az idők szavára hallgatva, március 30-án a fürdőkádat televettem benzinnel.
- Ne vigyorogj, te is televetted! Emlékszem, a kútnál, a sorban előttem álltál, …egy óra múlva meg mögöttem…
- Na képzeld el, televettem a kádat benzinnel. Na az agyam, az mindjárt lelökte a szíjat, képzeld el, ott a kádban a benzin, gondold el. Jajj! Anyósom meg leengedte, azt hitte, öblítővíz!
- Hogy nem szakad rá a… Leengedi a benzint!!!
- Úgy sajnáltam, …hogy nem gyújtott rá.
- Anyós: Te, Géza!? Tudod mi az ötvenegy és fél százalék? A tanácselnök meg az Anyja. Ö még fél.
- Leérünk a mentőautóhoz, anyósom utolért. A két mentős mindjárt elájult, mivel előtte nem találkoztak. Mit mondott a mama, figyelj:
- – Géza, személyazonossági nálad van, mert szokták kérni.
- – Hogy az Istenbe!
- De még nincs vége. Azt mondja erre:
- – Puszit nem adsz?
- Kész,puff! Kóma, kóma, a komaasszony is.
- Fekszem az ágyon, erre jön valami újságíró, hogy Hoffmann Géza színművész urat keresi, és már vagy hat kórházat végigjárt, de sehol sem tudnak róla.
- Mellettem feküdt egy öreg bácsika. Megszólalt:
- – Úristen, már megint összeírják a zsidókat és már a H betűnél tartanak?
- Kérdezték anyósomtól, hogy:
- – Mi baja volt a Gézának?
- – Mint az Antall-kormánynak. Infarstruktúrája volt!
- Az Istenbe beszél már bele, mama!
- Kilencvenéves bácsika, tanyavilágból, mer’ ugye Szeged környéke, tanyavilág, hát, onnan jönnek be a kuncsaftok legtöbben, és ez a bácsi nem hagyta el a tanyát kilencven éven keresztül. Most el kellett, kész. Megműtik.
- – Ott a kacsa!
- – Nővérke, én pisálni akarok, nem tömni!”
- Most itt vannak az IFOR erők. Ez a “Tavaris, konyec”. Végre elmentek, erre most, jól van, itt az új segg.
- Super, wow, ooh! Te, a magyar ember ilyen: nem találja a helyét, ha nem szaros a szája. Hát, ez valami borzasztó.
- Te, a rendszerváltásnak tudod, mi a lényege? Régen abba a mocskos,telelökött rendszerbe mi volt? Szagyityesz. Most mi van? IFOR!
- Tudod mit csinálok, ha kijózanodom? Berúgok, képzeld el! Te-tervgazdálkodás a lényege az egésznek.
- Sovány, már megint röhögsz, te. Amire én elkezdek fogyni, te már rég emlékmű leszel, ha akarod tudni.
- Mire jó a kerekes kút?
- Oda lehet tolni, ahol víz van.
- Jaaaj! Na, meg a másik nagy találmány, amelyet bámulok, a járda itt, az Andrássyn, meg a környéken, tele van verve cölöppel. Nagy ötlet, te, faaa! Hát, gondold el, bele van verve a cölöp. Hogy verje bele a cölöpöt oda, hogy az autó ne álljon fel. Hát, óriási! A kutyámat vittem, te, hát, csórikám, áááá… Így mentünk, nézd meg, így me…
- Oszd be, szívem, oszd be! Hát, ne félj, elértünk a sarokig, púder jött belőle már.
- Tésztafeszítő kisiparos. – Lángossütő.
- Megfordultam. (Velem az utca is.)
- – Hofi elvtárs! Aztán jól viselkedjen…
- Mondja már bunkókám. Csak így egymást közt. Ha szabad kérdeznem, miből telik magának akkora üres telekre, itt? (feje tetejére mutat)
- …kedvemet elvették a bunkók, úgyhogy… Jól hallotta, igen. Bunkót mondtam. Az egy szép, nagy magyar réteg. A franc egye meg őket! Annyian vannak már, mint a nyű! És egyszerűen a bunkóknál miért nincs létszámstop?! Hát nem? Hát még mennyi kell még belőlük?
- Én a bunkókat fel tudnám használni. Gondolják el: Kivinni őket árvízvédelemhez. Nem lapátolni, ne vicceljen már! Bunkót kivinni a gátra! Beleverni! Így egymás mellett állnának, így szépen! Ez lenne a nagy magyar fal. A Földet legalább kétszer körülérné, amennyi alapanyag van hozzá.
- Nem egy ilyen hülye palánta, tehát nem egy ilyen magyar tarka nagy barom. Nem. Jövőnk záloga. … Dögöljek meg, ha kiváltom.
- A tipikus tévénéző, a rossz értelemben vett tévénéző, leül a láda elé így, amerre világit arra ül. Aztán vagy tévéműsor, vagy villám, a franc tudja.
- Nyugodj meg, ha mégegyszer lesz ’56, az már 112.
- Ott van a Nagy Kínai fal …. Érdekes, a kis kínai az meg nem mindig fal.
- Az igazságból elveszett az “i”.
- Te, ha nem lenne ilyen erős mezőgazdaságunk, olyan ipari ország lennénk, hogy arról koldulnánk.
+1 videó: