2018
okt
14
A gyógyító magyar parasztorvosok testre mint természetgyógyász, fizikoterapeuta hatottak a múltban, és a természetből vett eszközöket, természetes gyógymódokat alkalmaztak – gyógynövények, állati anyagok, kenés, mozgás, stb.
A gyógyítók azt vallották ugyanis, hogy minden természetes állapotában jó, a gyógymód és a gyógyszer egyaránt.
Nem véletlen, hogy a régi öregek szinte sosem voltak betegek.
Sokkal fittebbek voltak, annak ellenére, hogy hajnalban keltek, és gyakran még az asszonyok is kimentek férjeikkel a földekre, hogy segítsenek megmunkálni azt.
Ehhez persze hozzátartozott egy kis kupica pálinka elfogyasztása reggel, ami ma már bizonyítottan jótékony hatással van a szervezetre, hisz kis mértékben orvosság.
A mai társadalom sajnálatos módon letért a parasztorvosok által kijelölt ösvényről, és ma már nem divat gyógynövényeket természetes formában alkalmazni.
Pedig ezek tartalmazzák a legtöbb tápanyagot és fontos enzimet, a lehető legkoncentráltabb formában.
Ahogyan az a szervezetnek kell…
A népi gyógyász az egészséges életvitelre nevel, amely ugyancsak a megelőzést szolgálja, három alapszabályt ajánl:
Mértékletesség az egész életvitelben (táplálkozás, fizikai terhelés, megfelelő védelem a hideg ellen). Idevonatkozó népi tanács: „Mindenki arra vigyázzon, hogy ne emeljen nagyot, és ne fázzon meg. Onnan ered oszt sok minden.” „Mindig jó gazdája legyél a testnek. Kosztolásból, italból, munkából mértékletesen.”
Természetes életmód: együttélés a természettel, a természet ciklusainak követése (példa erre a juhász élete).
Belső élet: hit; derűs, reménykedő, bizakodó lelkiállapot. A bosszúság, az idegesség, a harag rontja az egészséget. A derűs, bölcs magatartás a csendes és nyugodt élet alapköve.
Vagyis rohanó világunk modern embere nem szán elég időt és energiát a megelőzésre.
Pedig ha a baj már kialakult, sokkal rosszabb, mint az az eset, amikor eleve megelőzzük a betegségeket.
Megfázásra, meghűlésre, náthára alkalmazott leggyakoribb gyógymódok:
Hirdetés
[ ]
Szatmárban:
„Nátha ellen hársfatea a legjobb. Nekem mindig van itthon szárított hársfavirág. Mi a családban csak ezt használjuk, amikor valamelyikünk megnáthásodik.”
„A náthának, megfázásnak nagyon egyszerű és jó gyógymódja van. Este lefekvés előtt forró lábvizet kell venni, olyat, amilyet csak elbír az ember. Aztán iszik jó forró bort vagy teát, és a már téglával felmelegített dunna alá bújik.”
„Ha a torkunk fájt, csak langyos állott vizes ruhát tettünk a nyakunkra.”
„Anyukám megreszelte a vereshagymát, kifacsarta és megcukrozta a levét. Nehezen ittam meg, de elhagyott a köhögés, éjjel nyugodtan tudtam aludni.”
Békés megyében:
„Tányérba tormát reszelt, pohárral letakarta, aztán felemelte a poharat és beleszippantott.”
„Kék rongy, kék papír füstjét felszagolni.”
„Vászonruhára kent birkafaggyút (disznózsírt) tett a mellére. A lerakódást, slájmot feloldotta.”
„Megfázás (köhögés, asztma) ellen: kakukkfű, szikfű, útilapu tea.”
Mellbajok: asztma, köhögés, tüdőbaj
Asztmára alkalmazott gyógymódok:
„Porcsin tea, fulladásra (szívasztma) csalángyökér tea.” „Akinek szívasztmája van, egy liter fehérborba 3 ujjnyi rozmaringot főzzön bele, ezt igya.” „Örménygyökeres pálinka.”
Köhögésre alkalmazott gyógymódok:
Apróbojtorján tea („felszaggatta a slájmot”), szikfűvirág, bodzavirág tea. Fodormenta tea, édesgyökér tea idült köhögésnél. „Köhögés és lázcsillapító: hagymahéj tea cukor nélkül. Ami megfázás és láz ellen van, az mind cukor nélkül.” „Reggel éhomra régi ikrás méz.”
Tüdőbajra alkalmazott gyógymódok:
Hirdetés
Víz helyett porcsingyökér tea, tarackgyökér és csípőscsalántő tea.
„Tüdőbajosnak tea ezerjófű, pemetefű, kamilla és ökörfarkkóró 4 dl vízbe. Az előzőleg összekevert teafűből kétszer annyit teszünk, amit 3 ujj között felveszünk, és addig főzni, míg felére elfő. Felét reggel inni, másik felét este inni, melegen.”
Vízibetegség: vízkór, sárvizesség, szívbetegség, vesével összefüggő bajok.
Vízkórra alkalmazott gyógymódok:
„Apróbojtorján tea. A belső részt takarítja.” „Fél marék petrezselyem zöldje egy liter vízre, felforralni. Napi 7 dl-t inni.” „Tengeri hagymalevél pálinkában.”
Szívbetegségre alkalmazott gyógymódok:
„Szívbaj: gyöngyajaktea.” „Szíverősítő: kapormagtea.”
Vesebajokra alkalmazott gyógymódok:
„Egy helybeli iparos vesebetegségét nyírfakéregből főzött teakúrával kezelte. Egy év előtt azonnali hatást ért el, azóta tünetmentes és gyógyult. Egyéb teakúra és vízlökés hatástalan volt.” (Egy kondorosi gyógyszerész adata.) „Vesebajra nyírfavessző összevágva, teának megfőzni, víz helyett inni.” „Vesepucoló: mezei zsurló.” „Akinek eláll a vizelete: petrezselyem zöldjét megforrázni, ezt inni. A petrezselyemmag is a vesét tisztítja, hajtja a vizeletet.”
„Aki nem tud vizelni: a cickafarkot paradicsom indával, zöldpetrezselyemmel megfőzni fűrdőnek.”
„Vízhólyaggyulladás: petrezselyemmag főzetre (fölé) ülni gőzölni.”
A has nyavalyái:
Mádra, szünádra, csömör, gyomorbaj, giliszta, hasmenés, vérhas, májbaj, sárgaság, epebaj.
„Mádra, szünádra. Gyomorcsúszás. Emeléstől vagy zökkenéstől. A gyomor felemelkedik, nem a rendes helyén van akkor. Itt olyan dudorodás van. A mádra, szünádra oda feljön.” „Mádra: lépdagadás. Leginkább emeléstől, gebeszkedéstől.”
Alkalmazott gyógymódjai:
„Mádra: lekente magának. Vízzel, szappannal, lefelé a gyomortájat kente és deréktól előrefelé a gyomor felé.” „Mádra: megáll, előrehajlik, három-négyszer a lábujját megfogja, akkor is helyremegy.”
Szünádra: „csepp volt a patikában rá.”
„Mádra: lefelé kenni, úgyhogy korog a gyomor. Addig nem korog, míg fenn van a gyomor.”
Csömör: aki sokat eszik, „annak hánytató kell”. „Aki megcsömöl, azt kihánytatja a purgációmag. 9-10 darabot lenyel.”
