Felrobbant a közélet: megérkeztek az első reakciók Sulyok Tamás lépésére
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény módosítását
Az Országgyűlés tiszás többsége a héten megszavazta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A jogszabály többek között korlátozza a szavazópolgárok jogait, hogy három ciklus után ismét megválasszák azt a képviselőt, akinek a munkájával elégedettek voltak. A módosítás emellett Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről is rendelkezett.
Az államfőnek az elfogadott módosítás aláírására öt nap állt rendelkezésére, a határidő pedig szombaton járt le. Sulyok Tamás végül videóban jelentette be, hogy aláírta az Alaptörvény módosítását, amellyel egyúttal megszűnt a köztársasági elnöki megbízatása.
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke a közösségi oldalán reagált a történtekre:
„Ma ledőlt az utolsó gát.Az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság. Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.
Isten óvja Magyarországot!”
A történtek azért is váltottak ki erős reakciókat, mert sokan úgy látják, a döntéssel olyan politikai és közjogi határ lépett át az Országgyűlés, amelynek következményei messze túlmutathatnak Sulyok Tamás távozásán.
Magyar Péter ismertette a következő lépéseket
Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, hogy július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek ezt követően 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás helyére olyan személyt kellene megválasztani, aki mindenféle pártpolitikai múlttól és kötődéstől mentes. A következő hetek egyik legfontosabb politikai kérdése így az lesz, hogy kit jelöl az új parlamenti többség, illetve sikerül-e olyan személy mellett dönteni, akit a kormányoldalon kívül is elfogadnak.
Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „igazi abszurdnak lehetünk tanúi”, noha alkotmányjogilag és politikailag nem maradt más lehetősége Sulyok Tamásnak.
Az elemző szerint megnyílt az út ahhoz, hogy a Tisza parlamenti többsége az új kormányzati többséggel szimpatizáló köztársasági elnököt válasszon. Egy ilyen államfő várhatóan nem gördítene érdemi akadályokat a később elfogadandó fontosabb jogszabályok elé.
Arra is lenne lehetőség, hogy az Országgyűlés a politikai pártoktól valóban független személyt válasszon köztársasági elnökké. Nagy Attila Tibor szerint azonban ez ellentétes lehet az új kormányzati többség érdekeivel, mivel Magyar Péter egy vele együttműködő államfőt szeretne.
HirdetésTörök Gábor: Sulyok Tamás nem védte meg az intézményt
Török Gábor politikai elemző éles kritikát fogalmazott meg Sulyok Tamással szemben. Úgy látja, az államfő nem védte meg sem saját megbízatását, sem a köztársasági elnöki intézményt. Török Gábor ezt írta:
„Sulyok Tamás még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés. Nem ért egyet, de aláírja, ahogy eddig is tette, mindig, mindenkor. Ennél tényleg sokkal egyszerűbb, tisztább, az intézményt megóvó magatartás lett volna, ha a választás utáni első percben lemond. Reméljük, hogy utódai érteni fogják, hogy az elnök nem csak egy aláíró tollal rendelkezik, hogy az államfői munka politikai szerep, benne alkotmányos és politikai eszközökkel, amelyek együttesen teszik lehetővé, hogy legyen érdemi ellensúlya a végrehajtó (és törvényhozó) hatalomnak. Sulyok Tamás eddig sem tette, most sem próbálta meg. Akik jelölték és megválasztották, ezt a döntésüket is bánhatják.”
Az elemző kifogása szerint Sulyok Tamás akkor is aláírta a módosítást, amikor annak tartalmával nem értett egyet. Török Gábor úgy véli, az államfőnek politikai és alkotmányos eszközök is rendelkezésére álltak volna, ezekkel azonban nem próbált élni.
Szerinte az intézményt jobban megóvta volna, ha Sulyok Tamás már a választást követően lemond. A mostani helyzet tanulsága az lehet a következő köztársasági elnökök számára, hogy az államfő feladata nem merül ki az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok aláírásában.
Más közjogi vezetők is veszélybe kerülhetnek
Nagy Attila Tibor szerint az Alaptörvény 17. módosítása azoknak a NER-ből megmaradt közjogi méltóságoknak is egyértelmű üzenetet küld, akik Magyar Péter felszólítása ellenére eddig nem mondtak le tisztségükről. Közéjük tartozik a jelenlegi legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a módosítás azt üzeni számukra:
„nem csak a köztársasági elnök megbízatása szüntethető meg egyetlen mondattal, hanem más közjogi tisztségviselőké is.”
Ez az eszköz később egy más összetételű alkotmányozó többség kezébe is kerülhet. Emiatt a parlament által megválasztott állami vezetők többé nem lehetnek biztosak abban, hogy megbízatásukat a ciklus végéig kitölthetik, ha közben létrejön egy eltávolításukra kész, kétharmados parlamenti többség.
Nagy Attila Tibor szerint ennek hosszú távon is káros következményei lehetnek. Másként végzi a munkáját az a közjogi vezető, aki joggal bízhat megbízatása kitöltésében, és másként az, akinek folyamatosan attól kell tartania, hogy egy kétharmados többség politikai döntéssel idő előtt eltávolíthatja.
Ez a bizonytalanság könnyen befolyásolhatja az érintett vezetők döntéseit és veszélyeztetheti a függetlenségüket. Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése ezért nem csupán egy személy távozásáról szólhat, hanem alapvetően megváltoztathatja a parlament által választott közjogi tisztségviselők helyzetét is.
