Orbán Viktor váratlan módon reagált Sulyok Tamás eltávolítása után
Orbán Viktor szerint „ledőlt az utolsó gát”
„Ma ledőlt az utolsó gát” – ezekkel a szavakkal reagált Orbán Viktor korábbi miniszterelnök arra, hogy Sulyok Tamás bejelentette: aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A jogszabály kihirdetését követően megszűnik Sulyok köztársasági elnöki megbízatása, így a Fidesz elveszíti az Orbán-korszak egyik utolsó, még hivatalban maradt közjogi szereplőjét.
Orbán Viktor szerint az önkény többé nem fenyegetés, hanem valóság. Facebook-oldalán így fogalmazott: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban. Isten óvja Magyarországot!”
A volt kormányfő reakciója azért különösen érdekes, mert Sulyok Tamás saját közleményében világossá tette: az Alaptörvény alapján kötelessége aláírni a módosítást, annak megtagadásával pedig jogsértést követne el. Az államfő azt is elismerte, hogy tartalmi kifogásokkal nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A parlament kétharmados döntését ezért alkotmányos eszközzel nem tudja megakadályozni.
Orbán ennek ellenére úgy beszélt a történtekről, mintha Magyar Péter kormánya minden jogi keretet félresöpörve, puszta erővel távolította volna el az államfőt a Sándor-palotából. A történtek lényege ugyanakkor az, hogy az Országgyűlés elfogadott egy alkotmánymódosítást, Sulyok Tamás pedig saját bevallása szerint törvényes kötelezettségének megfelelően aláírja azt.
A döntés ettől még rendkívül súlyos közjogi lépés. Egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumának alkotmánymódosítással történő megszüntetése komoly vitákat válthat ki. Orbán Viktor azonban nem jogi érveket sorolt, hanem azt állította, hogy Sulyok eltávolítása után már senki sincs biztonságban.
A Fidesz szerint beköszöntött a nyílt önkény
A Fidesz parlamenti frakciója szinte azonnal csatlakozott Orbán Viktor értelmezéséhez. Közleményük szerint Magyarországon „beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka”, amelyért kizárólag Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli felelősség.
A frakció úgy fogalmazott, hogy a Tisza „erőszakos támadást” intézett Sulyok Tamás ellen, nyomás alá helyezte, méltatlan helyzetbe hozta, majd önkényesen eltávolította hivatalából. Egyenesen azt állították, hogy hasonlóra „a legsötétebb diktatúrák óta” nem volt példa Magyarországon.
A Fidesz ezzel mártírt próbál faragni Sulyok Tamásból, miközben saját táborát egy újabb „ellenállási” történettel igyekszik egyben tartani. A párt szerint Magyar Péter alkotmányos válságba taszította az országot, ezért támogatni fogják az önkénnyel szembeni békés és törvényes ellenállás minden formáját.
A fideszes kommunikációt azonban éppen Sulyok Tamás közleménye gyengíti meg. Az államfő ugyanis kimondta: két lehetősége volt. Vagy aláírja a módosítást, vagy megtagadja az aláírást, és ezzel megsérti az Alaptörvényt.
Sulyok politikailag súlyosan bírálta a döntést, a jogállam végét, a hatalommegosztás megsértését és az államfői intézmény kiüresítését emlegette. Jogi értelemben azonban nem állította, hogy a módosítást szabálytalan eljárásban fogadták el. Éppen ellenkezőleg: közölte, hogy nincs olyan alkotmányos eszköze, amellyel annak tartalmát megtámadhatná.
Orbán kijelentése, miszerint „ledőlt az utolsó gát”, ezért inkább politikai kiáltvány, mint közjogi elemzés. Sulyok távozása ugyanakkor valóban egy újabb védelmi vonal elvesztését jelenti a volt miniszterelnök számára. A köztársasági elnököt még az előző fideszes parlamenti többség választotta meg, hivatalban maradása pedig fontos szimbolikus kapaszkodó volt az ellenzékbe került pártnak.
Magyar Péter már a választás estéjén felszólította Sulyokot
A Tisza kétharmados győzelme után Magyar Péter már április 12-én felszólította Sulyok Tamást és több más közjogi tisztségviselőt a lemondásra. Később május 31-i határidőt szabott az önkéntes távozásra, majd miután ez nem történt meg, júniusban bejelentette: alkotmánymódosítással rendezik a kérdést.
HirdetésA hétfőn megszavazott szabály egyetlen mondattal intézi el Sulyok Tamás jövőjét. Az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Sulyok szombaton közölte, hogy aláírja a dokumentumot. Amint az megjelenik a Magyar Közlönyben, megkezdődik a visszaszámlálás, és másnap véget ér az államfő mandátuma. A Tisza ezt követően új köztársasági elnököt választhat.
A lépés demokratikus és jogállami megítéléséről kemény vita várható. Egy közjogi tisztségviselő megbízatásának alkotmánymódosítással történő megszüntetése nem mindennapi döntés. Ugyanakkor Sulyok saját közleménye alapján az aláírás megtagadása nem jelentene jogszerű ellenállást, hanem az Alaptörvény megsértését eredményezné.
A köztársasági elnök tehát politikailag elutasítja a döntést, jogi értelemben azonban végrehajtja azt. Nincs olyan alkotmányos eszköze, amelynek segítségével a módosítás tartalmát megtámadhatná vagy annak hatálybalépését megakadályozhatná.
Orbán egyik utolsó közjogi védvonala is megszűnik
A Fidesz most úgy próbálja bemutatni Sulyok Tamás távozását, mintha ezzel minden magyar ember biztonsága megszűnne. A köztársasági elnök eltávolítása azonban nem magánemberek jogfosztása, hanem egy közjogi tisztségviselő megbízatásának alkotmánymódosítással történő megszüntetése.
A döntés súlyossága ettől még nem vitatható el, de Orbán Viktor kijelentése, hogy „holnap már senki sincs biztonságban”, tudatos félelemkeltésnek hat. A volt miniszterelnök számára valószínűleg valóban ledőlt egy fontos gát, ám nem feltétlenül a demokrácia gátja, hanem azé a közjogi védvonalé, amelyet a Fidesz a választási vereség után is igyekezett megtartani.
Sulyok Tamás távozásával az Orbán-korszak egyik utolsó, még hivatalban maradt közjogi szereplője is elveszíti tisztségét. A Tisza új államfőt választhat, ami politikai és szimbolikus értelemben egyaránt jelentős változást hozhat.
Orbán Viktor reakciója azt mutatja, hogy a volt miniszterelnök nem egyszerű személycserét lát a történtekben. Sulyok eltávolítását saját rendszerének újabb veszteségeként értékeli: egy olyan közjogi pozíció kerül ki a Fidesz kezéből, amely a választási vereség után is fontos politikai és szimbolikus kapaszkodót jelentett a pártnak.
